ECB logo
Menu

1 Gazdálkodási jelentés

1.1 Az EKB gazdálkodási jelentésének célja

A gazdálkodási jelentést[1], amely az EKB éves pénzügyi beszámolójának szerves része, arra szánjuk, hogy kiegészít? információkat adjunk az olvasóknak a pénzügyi kimutatásokról.[2] Mivel az EKB tevékenysége és m?veletei a monetáris politikai céljait szolgálják, a pénzügyi pozícióját és eredményét a pénzpolitikai intézkedéseivel együtt érdemes áttekintenünk.

A gazdálkodási jelentésben bemutatjuk az EKB f? tevékenységi k?reit és m?veleteit, és azt, hogy ezek miként befolyásolják a bank pénzügyi kimutatásait. Emellett elemezzük a mérleg és az eredménykimutatás év k?zbeni f? változásait, kitérve az EKB pénzügyi er?forrásairól szóló információkra. Végül leírjuk az EKB m?k?désének a kockázati k?rnyezetét, kitérve a pénzügyi és m?k?dési kockázatokra, valamint a kockázatmérsékl? és -kezel? intézkedésekre.


1.2 Tevékenységek

Az EKB az eurorendszer tagja, amelynek els?dleges célja az árstabilitás fenntartása. A KBER alapokmányában[3] az EKB-nak a k?vetkez? f? feladatokat írják el?: az euro?vezet monetáris politikájának vitele, devizam?veletek folytatása, az euro?vezeti országok hivatalos nemzetk?zi tartalékainak kezelése és a fizetési rendszerek z?kken?mentes m?k?désének el?mozdítása.

Ezen túlmen?en az EKB hatásk?rébe tartozik az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) hathatós és konzisztens m?k?dtetése is. Ennek érdekében olyan kényszerít? hatású (intruzív) és eredményes bankfelügyeletre t?rekszik, amellyel hozzájárul a bankrendszer biztonságához és megfelel? állapotához, valamint a pénzügyi rendszer szilárdságához.

Az eurorendszer monetáris politikai m?veleteir?l az EKB és az euro?vezeti nemzeti k?zponti bankok (NKB-k) pénzügyi kimutatásaiban számolunk be, ami tükr?zi az alapelvet, hogy az eurorendszer monetáris politikája decentralizált módon valósul meg. Az alábbi, 1. táblázatban az EKB megbízatásának teljesítéséhez szükséges legfontosabb m?veleteket és feladatk?r?ket tekintjük át, valamint bemutatjuk ezek hatását az EKB pénzügyi kimutatásaira.

1. táblázat

Az EKB f? tevékenységei és ezek hatása a pénzügyi kimutatásokra

1) Az értékpapír-k?lcs?nzéssel kapcsolatos további információk az EKB honlapján olvashatók.
2) A TARGET2-vel kapcsolatos további információk az EKB honlapján találhatók.


1.3 Pénzügyi folyamatok

1.3.1 Mérleg

Az EKB mérlege 2015 és 2018 k?z?tt jelent?sen kib?vült az eszk?zvásárlási programban (APP)[4] végrehajtott értékpapír-vásárlások k?vetkeztében.

Az EKB teljes eszk?zállománya 2019-ben 10,0 milliárd euróval 457,1 milliárd euróra emelkedett. Ennek f? oka a k?vetkez?k megemelkedése volt: (i) az EKB nemzetk?zi tartalékainak piaci értéke, amelyet az aranyárfolyam emelkedése, valamint az USA-dollár és japán jen euróval szembeni év k?zbeni felértékel?dése okozott; (ii) a forgalomban lév? eurobankjegyek értéke.[5]

1. diagram

Az EKB mérlegének f? elemei

(milliárd EUR)

Forrás: EKB.

Az euróban denominált monetáris politikai célú értékpapír-állomány 2019 végén az EKB teljes eszk?zállományának 55%-át tette ki. Ez a mérlegpozíció az EKB-nak azon értékpapír-állományait foglalja magában, amelyeket az értékpapírpiaci program (SMP), a három fedezettk?tvény-vásárlási program (CBPP1, CBPP2, CBPP3), az ABSPP és a PSPP keretében szerzett meg. Az EKB 2019 folyamán az APP-portfólióiban lev? lejáró értékpapírokból származó t?ket?rlesztést teljes egészében újra befektette. Ezenkívül 2019. november 1-t?l az eurorendszer havi teljes vásárlásáról szóló 2019. szeptember 12-i kormányzótanácsi határozat[6] alapján újraindította az APP-beli nettó értékpapír-vásárlásokat, amelyekre el?re lefektetett elfogadhatósági kritériumok vonatkoznak.

2019 végén az EKB által monetáris politikai céllal vásárolt értékpapír-portfólió 1,3 milliárd euróval 250,4 milliárd euróra esett (lásd a 2. diagramot), aminek hátterében f?ként az SMP, a CBPP1 és a CBPP2 keretében tartott értékpapírok visszaváltása áll. Az állományok ?sszesen 2,2 milliárd euróval cs?kkentek. A PSPP-portfólió – f?ként a benne tartott értékpapírokon keletkezett ázsiók és diszázsiók amortizációjának[7] nettó hatásaként – 0,1 milliárd euróval cs?kkent, ami b?ségesen ellensúlyozta a 2019 utolsó két havában lezajlott nettó vásárlásokat.

2. diagram

Monetáris politikai célú értékpapír-állomány

(milliárd EUR)

Forrás: EKB.

Az EKB aranyat, kül?nleges lehívási jogokat, USA-dollárt, japán jent és kínai renminbit tartalmazó nemzetk?zi tartalékainak euróban kifejezett ?sszértéke 2019-ben 6,2 milliárd euróval 75,8 milliárd euróra emelkedett.

Az EKB aranykészleteinek és aranyk?veteléseinek euróban kifejezett értéke 2019-ben 3,8 milliárd euróval 22,0 milliárd euróra emelkedett (lásd a 3. diagramot), aminek hátterében az arany euróban kifejezett piaci árának emelkedése áll, mik?zben a kérdéses állományok unciában vett mérete nem változott. Ez az EKB átértékelési számláin is azonos ?sszeg? emelkedést generált (lásd a ?Pénzügyi er?források” cím? 1.3.2 pontot).

3. diagram

Aranyállományok, aranyárfolyamok

(Bal skála: milliárd EUR; jobb skála: unciánkénti aranyár euróban)

Forrás: EKB.
Megjegyzés: Az ?Arany átértékelési számlái” tételben nincsenek benne az euro?vezethez 1999. január 1. után csatlakozott tagállamok k?zponti bankjainak azok a hozzájárulásai, amelyeket az EKB-nak – az eurorendszerbe t?rtén? belépésük el?tti napon fennálló – felhalmozott arany átértékelési számlájára teljesítettek.

Az EKB USA-dollár-, japán jen- és kínai renminbialapú nettó devizaállománya[8] euróban számolva 2,4 milliárd euróval 53,1 milliárd euróra emelkedett (lásd a 4. diagramot), amit els?sorban az okozott, hogy az ezeken az állományokon az év folyamán szerzett j?vedelmet újra befektettük, és hogy az euro leértékel?d?tt az USA-dollárhoz és a japán jenhez képest. Az euro leértékel?dése az EKB átértékelési számláinak megn?vekedett állományaiban is tetten érhet? (lásd a ?Pénzügyi er?források” cím? 1.3.2 pontot).

4. diagram

Devizaállományok

(milliárd EUR)

Forrás: EKB.

Az EKB devizaállományának f? alkotóeleme továbbra is az USA-dollár, amely 2019 végén a teljes állomány megk?zelít?leg 77%-át tette ki.

Az EKB háromlépcs?s folyamatban kezeli a devizatartalékok befektetését. Az els? lépcs?ben a kockázatkezel?i megterveznek egy stratégiai benchmarkportfóliót, amelyet elfogad a Kormányzótanács. A második lépésben a bank portfóliókezel?i megtervezik a taktikai benchmarkportfóliót, amelyet az Igazgatóság fogad el. Harmadszor pedig az NKB-k decentralizált módon, napi szinten végeznek befektetéseket.

Az EKB a devizatartalékait els?sorban értékpapírba és pénzpiaci betétbe fekteti be, vagy folyószámlán vezeti ?ket (lásd az 5. diagramot). A portfólióba tartozó értékpapír-állományokat év végi piaci árfolyamon értékeljük.

5. diagram

A devizabefektetések ?sszetétele

(milliárd EUR)

Forrás: EKB.

A devizatartalékkal az EKB az esetleges devizapiaci intervenciókat kívánja finanszírozni. A tartalékkezeléssel tehát a k?vetkez? három célt elégíti ki (fontossági sorrendben): likviditás, biztonság és hozam. Ennek megfelel?en ez a portfólió f?ként r?vid lejáratú értékpapírokból áll (lásd a 6. diagramot).

6. diagram

A devizában denominált értékpapírok lejárati profilja

Forrás: EKB.

A saját vagyonalap-portfólió értéke 2019-ben gyakorlatilag nem változott (lásd a 7. diagramot). A portfólió f?ként euróban denominált értékpapírokat foglal magában, amelyeket év végi piaci árfolyamon értékelünk.

7. diagram

Az EKB saját vagyonalap-portfóliója

(milliárd EUR)

Forrás: EKB.

Az EKB a saját vagyonalap-portfólióját k?zvetlen ellenpárjaként tartja a befizetett t?kéjének, a pénzügyi kockázatra képzett céltartaléknak és az általános tartalékalapnak. A portfólió azt a célt szolgálja, hogy a jegybankot olyan bevétellel lássa el, amellyel a nem felügyeleti jelleg? feladatok ellátásával kapcsolatos m?k?dési ráfordításokat fedezni tudja.[9] Ezzel ?sszefüggésben a saját vagyonalap-portfólió kezelése során a hozammaximalizálás a cél, amely során t?bb kockázati határértéket veszünk figyelembe. Ez egy olyan lejárati szerkezetet eredményez (lásd a 8. diagramot), amely diverzifikáltabb, mint a devizatartalék-portfólióé.

8. diagram

Az EKB saját vagyonalapjában tartott értékpapírok lejárati szerkezete

Forrás: EKB.

1.3.2 Pénzügyi er?források

Az EKB pénzügyi er?forrásai a saját t?két, az általános kockázati céltartalékot, az átértékelési számlákat és az adott év nyereségét foglalják magukban. Ezeket (i) bevételt generáló eszk?z?kbe fektetjük, illetve (ii) a pénzügyi kockázatok nyomán realizált veszteségek k?zvetlen ellensúlyozására fordítjuk. 2019. december 31-én az EKB pénzügyi er?forrásainak ?sszértéke 47,7 milliárd eurót tett ki (lásd a 9. diagramot). Ez az ?sszeg f?ként az euro leértékel?dése nyomán n?vekv? átértékelési számlák miatt 5,7 milliárd euróval t?bb volt, mint 2018-ban.

9. diagram

Az EKB pénzügyi er?forrásai

(milliárd EUR)

Forrás: EKB.
Megjegyzés: ?Az átértékelési számlákba” beletartozik az aranyon, devizán és értékpapír-állományokon elért teljes átértékelési nyereség, de nem tartozik bele a munkaviszony megsz?nése utáni juttatások átértékelési számlája.

Az árfolyam-átértékelés alá es? aranykészleteken, devizaeszk?z?k?n és értékpapírokon keletkezett, nem realizált nyereség nem az eredménykimutatásban van bevételként elszámolva, hanem k?zvetlenül az EKB mérlegének forrásoldalán, az átértékelési számlákon. Az említett számlaállományok arra szolgálnak, hogy a j?v?beli kedvez?tlen árváltozás, illetve devizaárfolyam-változás hatását semlegesítsék, meger?sítve ezzel az EKB-nak az alapvet? kockázatokkal szembeni ellenálló képességét. Az arany, deviza és értékpapír átértékelési számlái[10] 2019-ben 5,1 milliárd euróval 30,2 milliárd euróra emelkedtek, els?sorban a magasabb aranyárfolyam és az eurónak az USA-dollárral és japán jennel szembeni leértékel?dése miatt (lásd a 10. diagramot).

10. diagram

A f?bb devizaárfolyamok és az aranyárfolyam a 2015–19-es id?szakban

(százalékos változás 2015-h?z képest; év végi adatok)

Forrás: EKB.

Az EKB eszk?z- és k?telezettségállományain egy adott pénzügyi évben keletkez? nyereség felhasználható az adott évben esetleg keletkez? veszteségek semlegesítésére. 2019-ben az EKB nyeresége 2,4 milliárd € volt, 0,8 milliárd euróval t?bb, mint 2018-ban.

Az EKB a pénzügyi kockázatoknak való kitettségét figyelembe véve (lásd a ?Pénzügyi kockázatok” cím? 1.4.1 pontot) a pénzügyi kockázatra is képez céltartalékot. A céltartalék nagyságát évr?l évre felülvizsgáljuk, számos olyan tényez?t figyelembe véve, mint például a kockázatos eszk?zállományok szintje, a k?vetkez? évre prognosztizált eredmény és a kockázati értékelés. A kockázati céltartalék és az EKB általános tartalékalapjában található ?sszeg együttesen nem haladhatja meg az euro?vezeti NKB-k által befizetett t?ke értékét. Az EKB 2019. január 1-jén fennálló t?kejegyzési kulcsának ?téves kiigazítása és az euro?vezeti NKB-k jegyzett t?kében kapott súlyainak ebb?l ered? cs?kkenése után, figyelembe véve továbbá az EKB pénzügyi kockázatoknak való kitettségének vizsgálati eredményeit, a Kormányzótanács úgy határozott, hogy az EKB pénzügyi kockázati céltartalékából 84 millió eurót felszabadít annak érdekében, hogy megfeleljen a maximálisan megengedett 7,5 milliárd eurós szintnek, amely az euro?vezeti NKB-k által jegyzett t?ke értékével egyezik meg.

Az EKB t?kéje, amelyet az euro?vezeti és az ?vezeten kívüli NKB-k fizetnek be, 2019. december 31-én 7,7 milliárd eurót tett ki, ami 81 millió euróval kevesebb, mint 2018 végén. A cs?kkenés az EKB t?kejegyzési kulcsának 2019. január 1-jén érvénybe lépett ?tévenkénti módosításából ered, amely az euro?vezetbeli (a t?kejegyzést teljes egészében befizet?) NKB-k súlyának cs?kkenését vonta maga után.

2020-ban megváltozik az NKB-knak az EKB t?kéjében való részesedése, aminek oka az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépése és az, hogy a Bank of England ennek nyomán kiválik a K?zponti Bankok Európai Rendszeréb?l (KBER). Az EKB jegyzett t?kéje nem változik, mivel a Bank of England jegyzett t?kebeli részesedése szétosztásra kerül az euro?vezetbeli és azon kívüli NKB-k k?z?tt. 2020-ban a befizetett t?ke sem módosul, mivel a bennmaradó NKB-k fedezik a Bank of England befizetett t?kéb?l kivont részesedését.

1.3.3 Eredménykimutatás

A 2015–19-es id?szakban az EKB nyeresége fokozatosan emelkedett, k?rülbelül 1,1 milliárd euróról k?rülbelül 2,4 milliárd euróra (lásd a 11. diagramot), ami els?sorban a nemzetk?zi tartalékon és a monetáris politikai célú értékpapír-állományon keletkez? magasabb kamatbevételnek tudható be. Ez b?ségesen ellensúlyozza a forgalomban lév? bankjegyeken[11] és a saját vagyonalap-portfólión keletkezett kamatbevétel visszaesését.

2019-ben az EKB nyeresége 2366 millió € volt (2018: 1575 millió €). A 2018-hoz viszonyított 790 millió eurós emelkedés mind a magasabb nettó kamatbevételnek, mind a pénzügyi m?veletek jobb eredményeinek betudható.

11. diagram

Az EKB eredménykimutatásának f? elemei

(millió EUR)

Forrás: EKB.
Megjegyzés: az ?Egyéb bevételek és ráfordítások” alá a ?Díjakból, jutalékokból ered? nettó bevétel/ráfordítás”, a ?Részvényekb?l és részesedésekb?l származó bevétel”, az ?Egyéb bevétel” és az ?Egyéb ráfordítás” sorok tartoznak.

Az EKB nettó kamatbevétele 410 millió euróval 2686 millió euróra n?tt (lásd a 12. diagramot), ami els?sorban a nemzetk?zi tartalékokon és a monetáris politikai célú értékpapír-állományon keletkez? magasabb kamatbevételnek tudható be.

12. diagram

Nettó kamatbevétel

(millió EUR)

Forrás: EKB.

A nemzetk?zi tartalékon keletkezett nettó kamatbevétel 190 millió euróval 1052 millió euróra n?tt, ami f?ként az USA-dollárban tartott értékpapírokon szerzett nagyobb kamatbevételnek tudható be.

Az USD értékpapír-állománynak 2018 legnagyobb részében (lásd a 13. diagramot) – kül?n?sen a r?videbb lejáratokon megfigyelhet? – hozamemelkedési trendje miatt az EKB nagyobb hozamú értékpapírokat vásárolt, aminek k?vetkeztében az el?z? évhez képest megn?tt az USA-dollár-portfólión szerzett átlagos hozam. Ennek a portfólión 2019-ben szerzett kamatbevételre pozitív hatása volt.

13. diagram

Kétéves államk?tvény hozamok az Egyesült államokban, Japánban és Kínában

(éves százalékok; hó végi adatok)

Forrás: EKB.

A monetáris politikai célú értékpapír-állományon keletkez? nettó kamatbevétel 2019-ben 1447 millió € volt, 212 millió euróval magasabb, mint 2018-ban (lásd a 14. diagramot). Az APP értékpapír-állományon keletkez? nettó kamatbevétel 316 millió euróval 1136 millió euróra emelkedett. Ez f?ként a PSPP-portfóliónak tudható be, mivel ebb?l átlagosan nagyobb állománnyal rendelkeztünk, aminek az év során nagyobb volt az átlagos hozama, mint 2018-ban. Az elmúlt két évben tapasztalt hozamemelkedés m?g?tt f?ként a k?vetkez? okok állnak: (i) a 2018 során a hosszú távú átlagos hozamhoz viszonyítva nagyobb hozamot eredményez? értékpapírok vásárlása; (ii) a t?ket?rlesztés újrabefektetése 2019-ben, amelynek a hozama meghaladta a visszaváltott értékpapírokét. Az euro?vezeti államk?tvényhozamok ugyanakkor 2019-ben átlagosan alacsonyak maradtak (lásd a 15. diagramot). Az APP-értékpapírok nagyobb nettó kamatbevétele b?ven ellensúlyozta az SMP, CBPP1 és CBPP2 portfóliókon keletkez? nettó kamatbevételek cs?kkenését, amelyek 104 millió euróval 311 millió euróra estek, ahogy az értékpapír-állományok lejáró futamidejének hatására cs?kkent a szóban forgó portfóliók mérete. A monetáris politikai célú értékpapír-állomány 2019-ben az EKB nettó kamatbevételének mintegy 54%-át generálta.

14. diagram

Monetáris politikai célú értékpapír-állományokon keletkezett nettó kamatbevétel

(millió EUR)

Forrás: EKB.

15. diagram

Tízéves államk?tvényhozamok az euro?vezetben

(éves százalékok; hó végi adatok)

Forrás: EKB.

Mind a forgalomban lév? bankjegyeknek az EKB-ra es? részesedésén keletkez? kamatbevétel, mind az átadott nemzetk?zi tartalék utáni NKB-k?vetelésekre fizetend? kamatráfordítás nulla volt annak k?vetkeztében, hogy az eurorendszer irányadó refinanszírozási m?veleteihez (MRO) használt kamatláb 0% volt.

Cs?kkent az egyéb nettó kamatbevétel nagyrészt amiatt, hogy az euro?vezetbeli alacsony hozamk?rnyezet miatt a saját vagyonalap-portfólión kevesebb kamatbevétel keletkezett.

A pénzügyi m?veletek és a pénzügyi eszk?z?k értékvesztésének nettó eredménye 176 millió eurós nyereség volt (lásd a 16. diagramot). A 2018-asnál 322 millió euróval nagyobb szám f? okai a nagyobb realizált árfolyameredmények voltak.

Az értékpapír-eladásokon realizált nettó árfolyamnyereség keletkezett 2019-ben, ami els?sorban az USA-dollárban denominált értékpapírok árfolyamnyereségének tudható be, mivel a dolláralapú k?tvényhozamok cs?kkenése az év folyamán pozitívan hatott a piaci értékükre.

16. diagram

Realizált eredmény és értékvesztés

(millió EUR)

Forrás: EKB.

Emellett az EKB általános kockázati céltartalékából 84 millió € felszabadításra került az eredménykimutatásba 2019. december 31-én azért, hogy a céltartalék megfeleljen az euro?vezetbeli NKB-k által befizetett t?ke alapján meghatározott fels? értékhatárnak (lásd a ?Pénzügyi er?források” cím? 1.3.2 pontot).

Az EKB teljes m?k?dési ráfordításai, ideértve az értékcs?kkenést és a bankjegy-el?állítási szolgáltatásokat, 42 millió euróval 1156 millió euróra emelkedtek (lásd a 17. diagramot). A 2018-hoz viszonyított emelkedés f?ként a nagyobb személyi jelleg? k?ltségeknek tudható be, amelynek oka: (i) a 2019-ben túlnyomórészt a bankfelügyeletben fennálló nagyobb átlagos dolgozói létszám és az (ii) egyéb hosszú távú juttatásokhoz kapcsolódó magasabb ráfordítás, amelyet els?sorban az aktuáriusi értékeléshez 2019 végén alkalmazott kisebb diszkontráta okozott. Az el?z?leg az ?Igazgatási ráfordítások” soron kimutatott lízingre vonatkozó bérleti kiadások a 2019. évi új lízingszabályozás nyomán át lettek sorolva az értékcs?kkenés alá. Ennek eredményeként az igazgatási ráfordítások a tavalyinál kisebbek, az értékvesztés pedig nagyobb lett. Az el?bbi az ügyn?kségi szerz?déssel dolgozó munkavállalókhoz és a küls?s szaktanácsadói támogatáshoz kapcsolódó ráfordítások mérsékl?dése révén is cs?kkent.

A bankfelügyelettel kapcsolatos ráfordításokat teljes egészükben fedezik a felügyelt pénzintézetekre kivetett díjak.[12]

17. diagram

M?k?dési ráfordítások és felügyeleti díjak

(millió EUR)

Forrás: EKB.
Megjegyzés: A m?k?dési ráfordítások megoszlanak a k?zponti banki és bankfelügyeleti funkciók k?z?tt. Az EKB támogató szervezeti egységei által biztosított k?z?s szolgálatok k?ltsége megoszlik az említett két kategória k?z?tt. A k?z?s szolgálatokat az EKB meglév? támogató szakterületei biztosítják. Idetartozik az épületgazdálkodás, az emberier?forrás-kezelés, az igazgatási szolgálatok, a k?ltségvetés és kontrolling, a számviteli, a jogi, a kommunikációs, a fordítási, a bels? ellen?rzési, a statisztikai és az informatikai területek.


1.4 Kockázatkezelés

Az EKB tevékenységének meghatározó eleme a kockázatkezelés, amelyet folyamatosan végez (i) a kockázatok feltárásán és értékelésén, (ii) a kockázati stratégia és irányelvek felülvizsgálatán, (iii) kockázatmérsékl? intézkedések meghozatalán és (iv) a kockázatok monitorozásán és jelentésén keresztül. A felsorolt folyamatok mindegyikét hatékony módszertanok, eljárások és rendszerek támogatják.

1. ábra

Kockázatkezelési ciklus

Az EKB mind pénzügyi, mind m?k?dési kockázatoknak ki van téve. A k?vetkez? pontokban ezek forrásaival és az alkalmazandó kockázatkezelési szabályozással foglalkozunk.

1.4.1 Pénzügyi kockázatok

Az EKB Igazgatósága olyan irányelveket és eljárásokat javasol, amelyekkel az EKB megfelel?en védhet? a rá ható pénzügyi kockázatoktól. Az eurorendszerbeli k?zponti banki szakért?ket t?m?rít? Kockázatkezelési Bizottság (RMC) t?bbek k?z?tt olyan pénzügyi kockázatok monitorozása, mérése és jelentése terén játszik szerepet, amelyek az eurorendszer mérlegéhez kapcsolódnak; az RMC hatásk?re ezenkívül a kapcsolódó módszertanok és keretek meghatározása és felülvizsgálata. Ezzel segíti a d?ntéshozó testületeket abban, hogy biztosítsák az eurorendszer megfelel? védelmét.

A pénzügyi kockázatok az EKB alaptevékenységi k?reib?l és a hozzájuk kapcsolódó kitettségekb?l származnak. Az EKB kockázati profiljának kezelése során m?velettípusonként más-más kockázatikontroll-rendszereket és határértékeket alkalmazunk, amelyek a kül?nféle portfóliók monetáris politikai vagy befektetési céljait és a m?veletbe bevont eszk?z?k kockázati jellemz?it tükr?zik.

Az említett kockázatok nyomon k?vetése és értékelése céljából az EKB t?bb, házon belül kidolgozott kockázatbecsl? technikára támaszkodik. Ezek k?z?s piaci és hitelkockázati szimulációs keretrendszeren alapulnak. A kockázati mér?számokat megalapozó legfontosabb modellezési fogalmakat, technikákat és feltevéseket az ágazati normák és a rendelkezésre álló piaci adatok alapján alakítottuk ki. A kockázatokat jellemz?en a várható veszteség (ES)[13] mutatóval számszer?sítjük, amelyet 99%-os konfidenciaszinten egyéves id?távon becslünk. A kockázatok kiszámítására két módszertant alkalmazunk: (i) a számviteli megk?zelítést, amelynek értelmében a kockázati becslések számítása során az EKB átértékelési számláit puffernek tekintjük az ?sszes vonatkozó számviteli szabállyal ?sszhangban; és (ii) a pénzügyi megk?zelítést, amelynek értelmében az átértékelési számlákat nem tekintjük a kockázatszámításkor puffernek. Az EKB emellett egyéb kockázati mér?számokat is számít eltér? konfidenciaszinteken, érzékenységi és stresszforgatók?nyv-elemzéseket készít, valamint a kockázatokról alkotott átfogó kép fenntartása érdekében a kitettségekr?l és a bevételr?l hosszabb távú prognózisokat is vizsgál.[14]

Az EKB valamennyi kockázata cs?kkent az év során. 2019 végén az EKB ?sszes portfóliója együttes pénzügyi kockázatainak a számviteli megk?zelítés szerint, ES-mutatóval mért értéke, 99%-os konfidenciaszinten, egyéves id?távon 8,1 milliárd eurót tett ki, amely 1,1 milliárd euróval kevesebb, mint a 2018 végén becsült kockázatok. E m?g?tt az EKB befektetési portfólióinak kisebb deviza- és kamatkockázata, az ezekben lev? értékpapírok hitelmin?ségének javulása és az SMP, a CBPP1 és a CBPP2 keretében tartott értékpapírok visszaváltása áll.

A hitelkockázat forrásai az EKB monetáris politikai portfóliói, az euróban denominált saját vagyonalap-portfóliója és a nemzetk?zi tartalékai. Bár a monetáris politikai célból vásárolt értékpapír-állományt értékvesztéssel módosított, amortizált bekerülési értéken mutatjuk ki, és ezért értékesítés híján nincs kitéve a hitelmin?ség változásához kapcsolódó árváltozásnak, továbbra is ki van téve a hitel-nemteljesítési kockázatnak. Az euróban denominált saját vagyonalapot és a nemzetk?zi tartalékot piaci árfolyamon kell értékelni, ezért ki vannak téve a hitelmin?ség-változásnak és a nemteljesítési kockázatnak. A hitelkockázat tavaly óta cs?kkent, ami t?bb európai állami kibocsátó jobb hitelmin?ségének és az SMP-állományok visszaváltásának k?sz?nhet?.

A hitelkockázatot els?sorban az elfogadhatósági k?vetelmények, az elvárható gondosságra vonatkozó eljárások és az egyes portfóliók k?z?tt eltér? határértékek alkalmazásával lehet enyhíteni.

A deviza- és árupiaci kockázatok az EKB deviza- és aranyállományaiból származnak. A devizakockázat az el?z? évhez képest kisebb, mivel megn?tt a kedvez?tlen deviza- és aranyárfolyam-mozgások elleni pufferként ható átértékelési számlák értéke.

Az említett eszk?z?k pénzpolitikai szerepére tekintettel az EKB nem fedezi a kapcsolódó deviza- és árukockázatokat, hanem az átértékelési számlák fenntartásával és az állományoknak a kül?nféle devizanemek és arany k?z?tti diverzifikálásával mérsékli ?ket.

Az EKB nemzetk?zi tartalékait és az euróban denominált saját vagyonalapját f?ként r?gzített kamatozású értékpapírokba fektetjük, és a piaci alapú értékelésb?l ered? kamatkockázatnak vannak kitéve, mivel értékelésükh?z a piaci árakat alkalmazzuk. Az EKB nemzetk?zitartalék-állományait els?sorban viszonylag r?vid lejáratú eszk?z?kbe fektetjük (lásd a ?Mérleg” cím? 1.3.1 pontban a 6. diagramot), a saját vagyonalapban található eszk?z?knek viszont általában hosszabb a futamideje (lásd a ?Mérleg” cím? 1.3.1 pontban a 8. diagramot). A számviteli megk?zelítés szerint mért kockázati komponens 2018-hoz képest cs?kkent, ami a piaci helyzet alakulásának tudható be.

Az EKB piaci alapú értékelésb?l ered? kamatkockázatát eszk?zallokációs intézkedésekkel és az átértékelési számlákon keresztül mérsékeljük.

További kamatkockázat forrása az EKB eszk?zein szerzett kamat és a k?telezettségei után fizetett kamat eltérése, amely kihat a nettó kamatbevételre. A kockázat nem valamely konkrét portfólióhoz, hanem k?zvetlenül az EKB teljes mérlegének szerkezetéhez kapcsolódik, kül?n?s tekintettel az eszk?z?k, illetve források lejárati és hozamszerkezetei k?z?tti eltérésekre. Monitorozása az EKB j?vedelmez?ségér?l tett prognózisokkal t?rténik, amelyek azt jelzik, hogy az EKB várhatóan a k?vetkez? években is nettó alapon kamatbevételre tesz szert.

Az ilyen kockázatot eszk?zallokációs intézkedésekkel kezeljük, és nagyságát tovább mérsékli, hogy az EKB mérlegében kamatmentes k?telezettségek is vannak.

1.4.2 M?k?dési kockázat

Az EKB m?k?désikockázat-kezelése (ORM)[15] a nem pénzügyi jelleg? kockázatokra terjed ki.

Az Igazgatóság feladata az EKB ORM-politikájának és keretrendszerének meghatározása és jóváhagyása. Az Igazgatóságot a m?k?désikockázat-kezelést érint? felvigyázói szerepk?rének ellátásában a M?k?dési Kockázati Bizottság (ORC) támogatja. Az ORM az EKB irányítási szerkezetének[16] és gazdálkodási folyamatainak szerves része.

Az ORM-keretrendszer f? célja lehet?vé tenni, hogy az EKB teljesítse küldetését és elérje céljait, meg?rizve ek?zben az intézmény hírnevét, és megvédve eszk?zeit a veszteségt?l, visszaélést?l és káreseményt?l. Az ORM-keretrendszerben az egyes szakterületek feladata a saját m?k?dési kockázataik, incidenseik és kontrollrendszereik meghatározása, értékelése, monitorozása, valamint a megfelel? válaszlépések megtétele és jelentése. A kockázati válaszstratégiákhoz és a kockázatvállalási eljárásokhoz az EKB kockázati toleranciára vonatkozó elvei nyújtanak útmutatást. Ezek egy olyan ?tsz?r ?t?s kockázati mátrixhoz kapcsolódnak, amely mennyiségi és min?ségi kritériumokat alkalmazó hatás- és valószín?ségi skálákra épül.

Az EKB egyre ?sszetettebb veszélyhelyzetek k?rnyezetében üzemel, és napi tevékenysége során is igen sokféle m?k?dési kockázat van jelen. A legt?bb gondot jelent? területek k?zé sokrét?, nem pénzügyi kockázatok is beletartoznak, amelyek személyekb?l, információkból, rendszerekb?l, folyamatokból és küls? szolgáltatókból erednek. Az EKB ezért olyan eljárásokat vezetett be, amelyek lehet?vé teszik a m?k?dési kockázatok folyamatos és eredményes kezelését, és a kockázatokra vonatkozó információk d?ntéshozatalba t?rtén? beépítését. Az EKB nagy figyelmet fordít emellett a rugalmasságának a n?velésére. Ez azt jelenti, hogy olyan válaszadási struktúrákat és készenléti terveket dolgoztunk ki, amelyek m?k?dési zavar esetén biztosítják a kritikus fontosságú üzletmeneti funkciók folytonosságát.


2 Az EKB pénzügyi kimutatásai

2.1 Mérleg a 2019. december 31-i fordulónapon

Megjegyzések: A pénzügyi kimutatásokban és a megjegyzésekben található táblázatokban szerepl? rész?sszegek a kerekítés miatt nem feltétlenül adják ki a vég?sszeget. A 0 és (0) számadatok nullára kerekített pozitív vagy negatív ?sszegeket jel?lnek, a (-) k?t?jel pedig nullát.


2.2 Eredménykimutatás a 2019. december 31-én záródó évr?l

Frankfurt am Main, 2020. február 11.
Európai K?zponti Bank

Christine Lagarde
eln?k


2.3 Számviteli irányelvek

A pénzügyi kimutatások megjelenítése, felépítése

Az EKB pénzügyi kimutatásait az alábbi számviteli irányelvek szerint állítottuk ?ssze.[17] Az EKB Kormányzótanácsának megítélése szerint ezek segítségével a pénzügyi kimutatások valós, megbízható képet adnak, ugyanakkor kifejezik a k?zponti banki tevékenység sajátosságait is.

Számviteli alapelvek

A k?vetkez? számviteli alapelveket alkalmaztuk: valódiság, átláthatóság, óvatosság, a mérlegfordulónap után bek?vetkezett gazdasági események kimutatása, lényegesség, folytonosság, id?beli elhatárolás elve, k?vetkezetesség és ?sszehasonlíthatóság.

Az eszk?z?k és források kimutatása

Valamely eszk?z vagy forrás a mérlegben csak akkor kerül kimutatásra, ha valószín?síthet?, hogy az EKB-nak a j?v?ben hozzá kapcsolódóan gazdasági haszna vagy ráfordítása keletkezik, ha az eszk?zzel vagy forrással ?sszekapcsolható minden kockázat, illetve hozadék lényegében átszállt az EKB-ra, valamint az eszk?z k?ltsége vagy értéke, illetve a k?telezettség ?sszege megbízhatóan mérhet?.

Az elszámolás alapja

A beszámoló készítésénél az EKB a beszerzési értéken alapuló elszámolást alkalmazza azzal a módosítással, hogy a forgalomképes értékpapírok (kivéve a jelenleg monetáris politikai céllal tartott állományt), az arany és egyéb, mérlegben és mérleg alatt nyilvántartott devizaeszk?z?k és -k?telezettségek piaci értéken vannak kimutatva.

A pénzügyi eszk?z?ket és forrásokat érint? tranzakciók az elszámolásuk napjával kerülnek a k?nyvekbe.

Az azonnali értékpapírügyletek kivételével a devizaalapú pénzügyi instrumentumokban k?t?tt ügyleteket mérleg alatti számlákban, a k?tés napján mutatjuk ki. Az elszámolás napjával a mérleg alatti tételeket vissza kell vezetni, és az ügyleteket a mérlegben kell kimutatni. A devizakereskedelem a nettó devizapozíciót az üzletk?tés napján érinti, továbbá az eladásból realizált eredményt is az üzletk?tés napján számítjuk. A devizaalapú pénzügyi instrumentumok után felhalmozott kamatot, ázsiót és diszázsiót naponta számítjuk és k?nyveljük, ezek a felhalmozott ?sszegek tehát naponta befolyásolják a devizapozíciót.

Arany- és devizaeszk?z?k, illetve -források

A devizában denominált eszk?z?k és források euróra t?rtén? átváltása a mérlegfordulónapon érvényes árfolyamon t?rténik. A bevételek és a ráfordítások átváltása a kimutatás napján érvényes devizaárfolyamon valósul meg. A devizaeszk?z?k és -források átértékelése mind a mérlegben, mind a mérlegen kívül szerepl? instrumentumok esetében devizanemenként t?rténik.

A devizaeszk?z?k és -források piaci értékelését az árfolyamváltozás miatti átértékelést?l elkül?nítve kell kezelni.

Az aranykészleteket a mérlegforduló napján érvényes piaci árfolyamon kell kimutatni. Az arany esetében nincs megkül?nb?ztetve az ár és a devizaárfolyam szerinti átértékelésb?l adódó kül?nb?zet, értékelésük az unciánkénti euroár alapján t?rténik, amelyet a 2019. december 31-ével záruló évre a 2019. december 31-én érvényes EUR/USD árfolyamból számítunk.

A kül?nleges lehívási jogot (SDR) egy valutakosár alapján definiáljuk, értékét pedig ?t f?bb devizanem (USA-dollár, euro, kínai renminbi, japán jen és font sterling) árfolyamainak súlyozott ?sszege alapján határozzuk meg. Az EKB SDR-állományát a 2019. december 31-én érvényes EUR/SDR árfolyam alapján konvertáltuk euróra.

értékpapír

Monetáris politikai célú értékpapír-állomány
A meglev?, monetáris politikai célú értékpapír-állomány kimutatása értékvesztéssel módosított, amortizált bekerülési értéken t?rténik.

Egyéb értékpapír
A forgalomképes értékpapírokat (a jelenleg monetáris politikai céllal tartott állomány kivételével) és hasonló eszk?z?ket vagy a mérlegfordulónapon érvényes piaci k?zépárfolyamon, vagy a vonatkozó hozamg?rbe alapján kül?n-kül?n kell értékelni. Az értékpapírba ágyazott opciót nem kül?nítjük el értékelési célból. A 2019. december 31-ével záruló évben a 2019. december 30-án érvényes piaci k?zépárfolyamokat alkalmaztuk. Az alacsony likviditású részvényeket és az egyéb, állandó befektetésként tartott részvényinstrumentumokat értékvesztéssel módosított bekerülési értéken tartjuk nyilván.

Az eredményelszámolás

A bevételeket és a ráfordításokat a keletkezés, illetve a felmerülés id?szakában kell kimutatni.[18] A deviza-, arany- és értékpapír-eladáson realizált nyereség és veszteség az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A realizált nyereséget, illetve veszteséget az adott eszk?z átlagos bekerülési értékének figyelembevételével kell kiszámítani.

A nem realizált nyereség nem kerül bevételként elszámolásra, és k?zvetlenül egy átértékelési számlára van átvezetve.

A nem realizált veszteséget abban az esetben kell az eredménykimutatásba átvezetni, ha az értéke az év végén meghaladja a megfelel? átértékelési számlán nyilvántartott korábbi átértékelési nyereséget. A valamely értékpapírból, devizából vagy aranyból származó nem realizált veszteség nem kerül nettósításra a más értékpapírból, devizából vagy aranyból származó nem realizált nyereséggel szemben. Amennyiben az eredménykimutatásba átvezetett bármely tétel esetében ilyen jelleg? nem realizált veszteségek állnak fenn, az adott tétel átlagos bekerülési értéke az év végi deviza-, illetve piaci árfolyamra cs?kken. A kamatswapügyleteken nem realizált veszteség, amelyet az év végén az eredménykimutatásban kell elszámolni, az elk?vetkez? évek során kerül amortizálásra.

Az értékvesztés hatását az eredménykimutatásban kell megjeleníteni, és a k?vetkez? években csak abban az esetben vezethet? vissza, ha az értékvesztés cs?kken, és ha ez ?sszefüggésbe hozható az értékvesztés els? kimutatása után megfigyelhet? valamely eseménnyel.

Az értékpapírokon keletkezett ázsió, illetve diszázsió értékvesztését az értékpapír szerz?dés szerint hátralév? élettartamára vetítve írjuk le.

Penziós ügyletek

A penziós ügylet olyan m?velet, amellyel az EKB visszavásárlási megállapodás alapján eszk?z?ket vásárol vagy ad el, illetve biztosíték fedezete mellett hitelm?veletet végez.

A visszavásárlási megállapodás (repó) keretében értékpapírt adunk el készpénzért azzal az egyidej? megállapodással, hogy azt a partnert?l egy meghatározott j?v?beli id?pontban a megegyezés szerinti áron visszavásároljuk. A repó mint fedezett betét a mérleg forrásoldalán kerül kimutatásra. A megállapodás keretében eladott értékpapírok az EKB mérlegében maradnak.

A passzív visszavásárlási megállapodás (passzív repó) értelmében értékpapírt vásárolunk készpénzért azzal az egyidej? megállapodással, hogy az értékpapírt egy meghatározott j?v?beli id?pontban a megegyezés szerinti áron újra eladjuk a partnernek. A passzív repó a mérleg eszk?zoldalán fedezett hitelként kerül kimutatásra, de nem képezi az EKB értékpapír-állományának részét.

A valamely szakosodott pénzintézet programja keretében lebonyolított penziós ügylet (ideértve az értékpapír-k?lcs?nzést) csak akkor szerepel a mérlegben, ha az ügylet fedezete készpénz, amelyet továbbra sem fektetnek be.

Mérleg alatti instrumentumok

A devizainstrumentumokat, nevezetesen a határid?s devizaügyletet, a devizaswapügylet határid?s lábát és más olyan devizainstrumentumot, amely egy devizának egy kés?bbi id?pontban egy másikra t?rtén? átváltását foglalja magában, a devizanyereség, illetve -veszteség számítása céljából a nettó devizapozíció részének kell tekinteni.

Az egyes kamatlábak változásától függ? instrumentum átértékelése tételenként t?rténik. A t?zsdei határid?s (futures) nyitott kamatlábkontraktusok és a k?zponti szerz?d? félen keresztül kiegyenlített kamatswapügyletek változó letétének napi ingadozásából származó eredményt az eredménykimutatásban kell elszámolni. A határid?s értékpapírügyletek és a nem k?zponti szerz?d? fél k?zvetítésével kiegyenlített kamatswapügyletek értékelését az EKB általánosan elfogadott értékelési módszerek alapján végzi, amelyek a megfigyelhet? piaci árfolyamokat és kamatokat, valamint az elszámolás és az értékelés napja k?z?tti id?szak diszkonttényez?it veszik figyelembe.

A mérlegfordulónap után bek?vetkezett gazdasági események

Az eszk?z?k és források értékét korrigáljuk azokkal az eseményekkel, amelyek a mérlegforduló napja és azon nap k?zé esnek, amelyen az EKB Igazgatósága engedélyezi a bank éves beszámolójának a kormányzótanácsi jóváhagyásra való beterjesztését, amennyiben ezek az események lényegesen befolyásolják az eszk?z?knek, illetve a forrásoknak a mérlegforduló napján fennálló állapotát.

A mérlegfordulónap után bek?vetkez? olyan fontos események, amelyek nem befolyásolják a mérlegfordulónapi eszk?z- és forrásállományokat, a részletez? pontokban vannak feltüntetve.

KBER-en/eurorendszeren belüli k?vetelések, illetve k?telezettségek

A KBER-en belüli k?vetelések, illetve k?telezettségek els?sorban a határon átnyúló, Európai Unión (EU-n) belüli, euro jegybankpénzben elszámolt átutalásokból keletkeznek. Ezeket az ügyleteket t?bbnyire a magánszektor (pl. hitelintézet, vállalat, magánszemély) kezdeményezi. A TARGET2-ben (transzeurópai automatizált valós idej? bruttó elszámolású rendszer) elszámolt ügyletek az EU k?zponti bankjainak TARGET2-számláin bilaterális k?vetelések, illetve k?telezettségek létrej?ttét eredményezik. A kétoldalú számlaegyenlegeket naponta nettósítják és átadják az EKB-nak, végül egy adott nemzeti k?zponti banknak (NKB) csak az EKB-val szemben áll fenn egyetlen nettó bilaterális pozíciója. Az EKB által lebonyolított és a TARGET2-ben elszámolt fizetési tranzakciók is befolyásolják a nettó bilaterális pozíciót. Az EKB k?nyveiben ez a pozíció az adott nemzeti k?zponti banknak a K?zponti Bankok Európai Rendszerének (KBER) t?bbi részével szemben fennálló nettó k?vetelését, illetve k?telezettségét mutatja. Az eurorendszeren belüli NKB-knak a TARGET2 kapcsán az EKB-val szemben felmerül? k?veteléseit, illetve k?telezettségeit, valamint az egyéb, eurorendszeren belüli, euróban vezetett állományokat (pl. az EKB NKB-k k?z?tti év k?zbeni nyereségfelosztása) az EKB mérlegében vagy az ?Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) k?vetelések”, vagy az ?Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) k?telezettségek” soron, egyetlen nettó eszk?z-, illetve k?telezettségpozícióként kell kimutatni. Az euro?vezeten kívüli nemzeti k?zponti bankok TARGET2-ben való részvételének[19] eredményeképpen a KBER-en belül keletkezett, EKB-val szembeni egyenlegeiket az ?Euro?vezeten kívüli rezidensekkel szembeni k?telezettségek euróban” soron kell kimutatni.

Azok az eurorendszeren belüli k?vetelések, illetve k?telezettségek, amelyek az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származnak, ?Az eurobankjegyek eurorendszerbeli elosztásával kapcsolatos k?vetelések” soron egyetlen nettó eszk?zként vannak feltüntetve (lásd alább a ?Forgalomban lév? bankjegyek” pontot).

Azok az eurorendszeren belüli k?vetelések, illetve k?telezettségek, amelyek az eurorendszerhez csatlakozó nemzeti k?zponti bankok devizatartalék-eszk?zeinek az EKB részére t?rtén? átadásából származnak, euróban vannak denominálva, és a ?Devizatartalék-átadás mértékének megfelel? k?telezettségek” soron vannak kimutatva.

Tárgyi eszk?z?k

A tárgyi eszk?zt – beleértve az immateriális javakat a f?ld és a m?tárgyak kivételével – az értékcs?kkenéssel cs?kkentett bekerülési értéken kell kimutatni. A f?ldet és a m?tárgyakat ugyanakkor a bekerülési értéken kell nyilvántartani. Az EKB f?épületét az értékcs?kkenéssel módosított, amortizált bekerülési értéken kell megjeleníteni. A f?épület értékcs?kkenésének elszámolásában a k?ltségeket az eszk?z?k hasznos élettartamára vonatkozó becslések alapján kell a megfelel? eszk?zelemhez rendelni és leírni. Az értékcs?kkenés kiszámítása lineáris módszerrel, az eszk?z várható hasznos élettartama idejére vetítve t?rténik, amely az eszk?z használatba vételét k?vet? negyedévét?l indul. A legfontosabb eszk?zkategóriák hasznos élettartama a k?vetkez?:

Az EKB jelenleg bérelt irodaházainak fenntartási és karbantartási munkáiból ered? aktivált k?ltség leírási id?szakát azoknak az eseményeknek a figyelembevételével kell kiigazítani, amelyek befolyásolják az érintett eszk?z várható hasznos élettartamát.

Az EKB az IAS 36 nemzetk?zi számviteli standard (?Eszk?z?k értékvesztése”) alapján évente értékvesztési vizsgálatot végez a f?épületén, valamint az irodaépületekhez kapcsolódó használatijog-eszk?z?k?n (lásd alább a ?Lízing” pontot). Amennyiben olyan értékvesztési mutatót azonosítunk, amely arra utal, hogy az eszk?z értéke cs?kkent, megbecsüljük a megtérül? értéket. Amennyiben a megtérül? érték kevesebb, mint a nettó k?nyv szerinti érték, az eredménykimutatásban értékvesztés miatti veszteség kerül r?gzítésre.

A 10 000 eurónál kisebb érték? tárgyi eszk?z?ket a beszerzés évében kell leírni.

Azok a tárgyi eszk?z?k, amelyek megfelelnek az aktiválási kritériumoknak, de el?állításuk vagy fejlesztésük még folyamatban van, a ?Folyamatban lév? beruházás” soron vannak kimutatva. Az eszk?z?k használatba vételével a kapcsolódó k?ltségeket át kell vezetni a megfelel? tárgyi eszk?z tételsorba.

Lízing

Minden tárgyi eszk?zt érint? lízing esetében a kapcsolódó használatijog-eszk?z és lízingk?telezettség a lízing kezd?napján kerül kimutatásra a mérlegben, és el?bbi a ?Tárgyi eszk?z?k és immateriális javak”, utóbbi pedig a ?Vegyes tétel” (k?telezettségek) soron jelenik meg.

A használatijog-eszk?z?ket értékcs?kkenéssel cs?kkentett bekerülési értéken kell kimutatni. A irodaépületekhez kapcsolódó használatijog-eszk?z?ket ezenkívül értékvesztéssel kell módosítani (az éves értékvesztési vizsgálatokkal kapcsolatban lásd fent a ?Tárgyi eszk?z?k” pontot). Az értékcs?kkenés kiszámítása lineáris alapon t?rténik, a kezd?naptól a használatijog-eszk?z hasznos élettartamának vége vagy a lízingfutamid? vége k?zül a korábbi id?pontig.

A lízingk?telezettség mérése kezdetben a (kizárólag lízingkomponenseket tartalmazó) j?v?beli lízingfizetések jelenértékén t?rténik, amelyet az EKB járulékos kamatlábával kell diszkontálni. A lízingk?telezettséget ezt k?vet?en amortizált bekerülési értéken, az effektív kamatláb módszer alkalmazásával kell mérni. A kapcsolódó kamatráfordítások az eredménykimutatás ?Egyéb kamatráfordítás” során kerülnek feltüntetésre. Amennyiben a j?v?beli lízingfizetések egy index változása vagy a meglév? szerz?dés egyéb újraértékelése miatt módosulnak, a lízingk?telezettséget újra kell értékelni. Minden ilyen újraértékelés után ki kell igazítani a használatijog-eszk?z k?nyv szerinti értékét.

A r?vid távú, legfeljebb 12 hónapos lízingeket és a kis érték?, 10 000 € alatti lízingelt eszk?z?ket (a tárgyi eszk?z?k megjelenítésének küsz?bértékével ?sszhangban) ráfordításként kell kimutatni az eredménykimutatásban.

Az EKB volt munkavállalóinak fizetett juttatások, egyéb hosszú távú juttatások és végkielégítések

Az EKB járadékkal meghatározott nyugdíjrendszert alkalmaz a munkavállalók, az Igazgatóság tagsága és az EKB alkalmazásában álló felügyeleti testületi tagok részére.

A rendszer finanszírozása a hosszú távú munkavállalói juttatások alapjában tartott eszk?z?kkel t?rténik. Az EKB, illetve a munkavállalók k?telez? járulékának mértéke a nyugdíjrendszer járadékkal meghatározott pillérében jelenik meg. A munkavállalóknak lehet?ségük van további ?nkéntes befizetésre egy járulékkal meghatározott pillérbe, amivel kiegészít? járadékra szerezhetnek jogosultságot.[20] Utóbbi ?sszegét az ?nkéntes befizetések ?sszege határozza meg a rajtuk keletkez? befektetési hozammal együtt.

Az EKB igazgatósági tagjainak és az EKB által alkalmazott felügyeleti testületi tagoknak a munkaviszonyuk megsz?nése után, illetve egyéb hosszú távú juttatásként fizetett juttatásokra a t?kefedezeti rendszert?l eltér? rendszer érvényes. A munkavállalók esetében nem a t?kefedezeti rendszer vonatkozik a nyugdíj kivételével a munkaviszony megsz?nése utáni juttatásokra, az egyéb hosszú távú juttatásokra és a végkielégítésekre.

Járadékkal meghatározott nettó k?telezettség
A járadékkal meghatározott nyugdíjrendszerekkel – például egyéb hosszú távú juttatásokkal és a végkielégítéssel – kapcsolatos, a mérleg ?Vegyes tétel” (k?telezettségek) során kimutatott k?telezettség azzal a jelenértékkel egyezik meg, amelyet a mérlegfordulónapon fennálló járadékkal meghatározott k?telezettségnek a szóban forgó k?telezettség finanszírozását szolgáló nyugdíjrendszereszk?z?k valós értékével cs?kkentett értéke ad.

A járadékkal meghatározott k?telezettséget évr?l évre független aktuárius számítja ki a halmozott jogosultság (projected unit credit) módszerével. A járadékkal meghatározott k?telezettség jelenértékét úgy számítjuk, hogy a j?v?beni pénzáramlás becsült értékét kiváló besorolású, euróban vezetett, az adott k?telezettséghez hasonló lejáratú vállalati k?tvények mérlegfordulónapi piaci hozama alapján számított rátával diszkontáljuk.

Az aktuáriusi nyereség és veszteség forrása lehet a tapasztalaton alapuló kiigazítás (a tényleges eredmény eltér a korábbi aktuáriusi feltevést?l) és az aktuáriusi feltevések megváltozása.

Járadékkal meghatározott nettó k?telezettség k?ltsége
A járadékkal meghatározott rendszer nettó k?ltsége részekre bontva egyrészt az eredménykimutatásban, másrészt pedig a mérlegben a munkaviszony megsz?nése utáni juttatásokhoz kapcsolódó újraértékelt állományokat tartalmazó ?átértékelési számlák” soron kerül kimutatásra.

Az eredménykimutatásban szerepl? nettó ?sszeg a k?vetkez? tételekb?l áll:

  1. az év folyamán felhalmozódó meghatározott ?sszeg? juttatások aktuális szolgálati k?ltsége;
  2. a meghatározott ?sszeg? juttatások nyugdíjrendszer változásából ered? múltbeli szolgálati k?ltsége;
  3. a járadékkal meghatározott nettó k?telezettség diszkontrátán számított nettó kamata;
  4. egyéb hosszú távú juttatásokhoz és az esetleges távlatibb jelleg? végkielégítésekhez kapcsolódó újraértékelések teljes kimutatása.

Az ?átértékelési számlák” soron kimutatott nettó ?sszeg a k?vetkez? tételekb?l áll:

  1. a járadékkal meghatározott k?telezettségb?l ered? aktuáriusi nyereség, illetve veszteség;
  2. a nyugdíjrendszer eszk?zei utáni tényleges megtérülés a járadékkal meghatározott nettó k?telezettség utáni nettó kamatban benne foglalt ?sszegek levonásával;
  3. a maximális eszk?zhatár hatásának bármilyen változása, a nettó járadékfizetési k?telezettség utáni nettó kamatban benne foglalt ?sszegek levonásával.

A fenti ?sszegeket évente független aktuárius értékeli, hogy megállapítsa a pénzügyi kimutatásban szerepl? megfelel? k?telezettséget.

Forgalomban lév? bankjegyek

Az eurorendszer tagjai – az EKB és az euro?vezet nemzeti k?zponti bankjai – eurobankjegyeket bocsátanak ki.[21] A forgalomban lév? eurobankjegyek ?sszértékét az elosztási kulcs alapján, a hónap utolsó munkanapján allokálják az eurorendszer k?zponti bankjaira.[22]

Az EKB-ra a forgalomban lév? eurobankjegy-állomány ?sszértékének 8%-a jut, amely a mérleg forrásoldalán, a ?Forgalomban lév? bankjegyek” soron szerepel. Az EKB-nak a teljes eurobankjegy-kibocsátásból fennálló részesedése a nemzeti k?zponti bankokkal szembeni k?vetelések által realizálódik. Ezeket a kamatozó k?veteléseket[23] az ?Eurorendszeren belüli k?vetelések” soron ?Az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos k?vetelések” altételben kell feltüntetni (lásd fent a ?KBER-en/eurorendszeren belüli k?vetelések, illetve k?telezettségek” cím? pontot). A k?veteléseken keletkez? kamatbevételt az eredménykimutatás ?Eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származó kamatbevétel” során kell kimutatni.

év k?zbeni nyereségfelosztás

Az EKB – amennyiben nincs ellenkez? értelm? kormányzótanácsi határozat – év k?zbeni nyereségfelosztással a k?vetkez? év januárjában kioszt egy ?sszeget, amely megegyezik az EKB-nak a forgalomban lév? eurobankjegyekb?l, valamint a monetáris politikai célú értékpapír-állományból származó j?vedelmeinek az ?sszegével; a monetáris politikai célú értékpapírokat a k?vetkez? programokban vásárolja: (a) az értékpapírpiaci program, (b) a harmadik fedezett k?tvényvásárlási program, (c) az eszk?zfedezet? értékpapír-vásárlási program (d) a k?zszektort érint? vásárlási program.[24] Az EKB az ?sszeget teljes egészében felosztja kivéve, ha az meghaladja a tárgyévi nettó nyereségét, továbbá ha a Kormányzótanács úgy d?nt, hogy átcsoportosít bel?le a pénzügyi kockázatra képzett céltartalékba. A Kormányzótanács határozhat úgy, hogy a forgalomban lév? eurobankjegyekb?l származó, januárban felosztandó j?vedelmét cs?kkenti az eurobankjegyek kibocsátásából és kezeléséb?l az EKB-ra háruló k?ltségekkel.

Változások a számviteli irányelvekben

Az EKB 2018 végéig a bérleti szerz?désekhez kapcsolódó k?ltségeket az eredménykimutatás ?Igazgatási ráfordítások” során számolta el a szerz?dés id?tartama alatt. Miután megjelentek a lízingr?l szóló Nemzetk?zi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS 16), az EKB 2019. január 1-jével módosította számviteli irányelveit. Els? lépésben az EKB újraértékelt minden tárgyi eszk?zt érint? bérleti szerz?dést, hogy megállapítsa, az új számviteli irányelvek szerint lízingnek min?sülnek-e. A lízingként azonosított ügyletek a módosított retrospektív módszerrel kerültek kimutatásra, amelyben a használatijog-eszk?z?k megegyeznek a kapcsolódó lízingk?telezettséggel. Ezért az ?sszehasonlító információk nem kerülnek újra feltüntetésre.

Az eredményül kapott használatijog-eszk?z?k és lízingk?telezettségek, amelyek a mérlegben 2019. január 1-jén a ?Tárgyi eszk?z?k és immateriális javak”, valamint a ?Vegyes tétel” (k?telezettségek) soron kerültek kimutatásra, a k?vetkez?k:

A kapcsolódó ráfordítások az eredménykimutatás ?Egyéb kamatráfordítás” és ?Tárgyi eszk?z?k és immateriális javak értékcs?kkenése” sorain kerülnek feltüntetésre.

Egyéb kérdések

A KBER-alapokmány 27. cikkével ?sszhangban, valamint a Kormányzótanács ajánlása alapján az Európai Unió Tanácsa ?téves id?tartamra, a 2022. pénzügyi év végéig jóváhagyta a Baker Tilly GmbH & Co. KG Wirtschaftsprüfungsgesellschaft, Düsseldorf (Németország) vállalatnak az EKB független k?nyvvizsgálójaként való kinevezését. Ez az ?téves id?szak további két pénzügyi évvel meghosszabbítható.


2.4 A mérlegsorokat részletez? pontok

1. pont – Aranykészletek és aranyk?vetelések

2019. december 31-én az EKB tulajdonában 16 229 522 uncia[25] színarany volt, amelynek piaci értéke 21 976 millió € (2018: 18 193 millió €). 2019 során az EKB nem végzett aranym?veleteket, így készletei a 2018. december 31-i szinthez képest nem változtak. Az aranyállomány euróban kifejezett értéke az euróban denominált piaci aranyárfolyam n?vekedése miatt emelkedett (lásd a 2.3-as ?Számviteli irányelvek” szakasz ?Arany- és devizaeszk?z?k, illetve -források” cím? pontját, illetve az ?átértékelési számlák” cím? 14. pontot).

2. pont – Euro?vezeten kívüli és euro?vezeti rezidensekkel szembeni devizak?vetelések

2.1 pont – Az IMF-fel szembeni k?vetelések

Ez a tétel az EKB SDR-állományát mutatja, amely 2019. december 31-én 710 millió € volt. (2018: 692 millió €). A k?vetelés a Nemzetk?zi Valutaalappal (IMF) fennálló, kétirányú SDR-adásvételi megállapodásból ered, amelynek értelmében az IMF számára engedélyezett, hogy minimális és maximális állományszintek k?z?tt az EKB nevében SDR-kereskedést folytasson euro ellenében. A számviteli kimutatásban az SDR-t devizanemként kell kezelni (lásd a 2.3-as ?Számviteli irányelvek” szakasz ?Arany- és devizaeszk?z?k, illetve -források” cím? pontját). Az EKB SDR-állományának értéke az SDR euróval szembeni 2019-es felértékel?dése és az év során keletkezett kamatbevétel miatt emelkedett.

2.2 pont – Bankokkal szembeni számlak?vetelések, értékpapír-befektetések, euro?vezeten kívüli hitelek és egyéb euro?vezeten kívüli eszk?z?k; euro?vezeti rezidensekkel szembeni devizak?vetelések

A két mérlegsor a bankokkal szembeni k?vetelésekb?l, devizahitelekb?l, USA-dollárban, japán jenben és kínai renminbiben denominált értékpapír-befektetésekb?l áll.

Az említett tételek ?sszértéke 2019-ben emelkedett, k?sz?nhet?en az els?sorban az USA-dollár alapú portfólióból az év során keletkezett kamatbevétel újrabefektetésének és az USA-dollár és a japán jen euróval szembeni árfolyam-er?s?désének.

Az EKB nettó devizaállománya[26] a 2019. december 31-i állapot szerint a k?vetkez?:

3. pont – Euro?vezetbeli hitelintézetekkel szembeni egyéb k?vetelések euróban

2019. december 31-én ez a tétel euro?vezetbeli rezidenseknél vezetett folyószámlákat tartalmazott 109 millió € értékben (2018: 300 millió €).

4. pont – Euro?vezeti rezidensek euróban denominált értékpapírjai

4.1 pont – Monetáris politikai célú értékpapír-állomány

A tétel 2019. december 31-én az EKB-nak azon értékpapír-állományát tartalmazta, amely a három fedezett k?tvényvásárlási program (CBPP), az értékpapírpiaci program (SMP), az eszk?zfedezet? értékpapír-vásárlási program (ABSPP) és a k?zszektort érint? vásárlási program (PSPP) keretében került a tulajdonába.[27]

Az els? CBPP program vásárlásai 2010. június 30-án zárultak le, a másodiké pedig 2012. október 31-én. A Kormányzótanács úgy határozott, hogy 2012. szeptember 6-ától beszünteti az SMP alatti vásárlásokat.

Az eurorendszer 2019. november 1-jén átlagosan havi 20 milliárd eurós ütemben újraindította az eszk?zvásárlási program (APP)[28] alatti nettó értékpapír-vásárlásokat. Ez egy olyan 2018 vége óta tartó tíz hónapos id?szak után k?vetkezett be, amikor az eurorendszer csupán maradéktalanul újrabefektetette az APP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó t?ket?rlesztést. A Kormányzótanács arra számít, hogy a nettó vásárlások addig tartanak, amíg szükség van rájuk ahhoz, hogy meger?s?dj?n az EKB irányadó kamatainak alkalmazkodó hatása, és r?viddel azel?tt befejez?dnek, hogy elkezdenék emelni az EKB irányadó kamatait. A Kormányzótanács ezenkívül folytatni szeretné az újrabefektetést egy hosszabb id?szakon keresztül azt k?vet?en, hogy elkezdi emelni az EKB irányadó kamatlábait, de mindenesetre ameddig szükséges annak érdekében, hogy megmaradjanak a kedvez? likviditási feltételek és a nagymérték? monetáris alkalmazkodás.

A programok keretében vásárolt értékpapír-állományokat értékvesztéssel módosított, amortizált értéken kell kimutatni (lásd a 2.3-as ?Számviteli irányelvek” szakasz ?értékpapír” cím? pontját).

Az EKB értékpapír-állományának amortizált bekerülési és piaci értéke[29] (amely nem szerepel a mérlegben és az eredménykimutatásban, hanem csak ?sszehasonlításképpen k?z?ljük) a k?vetkez?:

Az els? és második fedezett k?tvényvásárlási programba, valamint az értékpapírpiaci programba tartozó portfóliók amortizált bekerülési értékének cs?kkenése a papírok visszaváltásának tudható be. A PSPP-be tartozó értékpapírok amortizált bekerülési értékének cs?kkenése az ázsiók és diszázsiók amortizációjának nettó hatása volt, ami b?ségesen ellensúlyozta a 2019 utolsó két hónapjában végrehajtott nettó vásárlásokat.

A Kormányzótanács rendszeresen megvizsgálja a programok keretében vásárolt értékpapír-állományokhoz kapcsolódó pénzügyi kockázatokat.

évente végzünk értékvesztési vizsgálatot az év végi adatok felhasználásával; az eredményeket a Kormányzótanács hagyja jóvá. A tesztek keretében az értékvesztési mutatókat minden egyes program esetében kül?n-kül?n értékeljük. Ott, ahol az értékvesztési mutatókat vizsgáltuk, további elemzéssel ellen?riztük, hogy a tranzakciókban részt vev? értékpapírokhoz k?t?d? pénzmozgást nem befolyásolta értékvesztési esemény. Az idei értékvesztési vizsgálatok alapján a monetáris politikai portfólióban tartott értékpapírokon 2019-ben az EKB nem k?nyvelt el veszteséget.

5. pont – Eurorendszeren belüli k?vetelések

5.1 pont – Az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos k?vetelések

Ez a tétel az EKB-nak az euro?vezetbeli NKB-kkal szembeni azon k?vetelését tartalmazza, amely az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származik (lásd a 2.3-as ?Számviteli irányelvek” szakasz ?Forgalomban lév? bankjegyek” cím? pontját), és 2019. december 31-én 103 420 millió eurót tett ki. (2018: 98 490 millió €). A fenti k?vetelések után fizetett kamatot naponta számítjuk az eurorendszer irányadó refinanszírozási m?veleteinek tendereiben alkalmazott legfrissebb rendelkezésre álló kamatfolyosó-széli kamatláb alapján[30] (lásd az ?Eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származó kamatbevétel” cím? 22.2-es pontot).

6. pont – Egyéb eszk?z?k

6.1 pont – Tárgyi eszk?z?k és immateriális javak

2019. december 31-én az alábbi tételek tartoztak ide:

Az EKB a 2019. január 1-jén a használatijog-eszk?zként nyilvántartott épületek k?z?tt els?sorban bérelt irodaépületeket, a használatijog-eszk?zként nyilvántartott berendezések k?z?tt a kapcsolódó épületüzemeltetési létesítményeket, valamint irodai és egyéb berendezéseket mutatott ki.

Az EKB f?épületével és használatijog-eszk?zként nyilvántartott irodaépületeivel kapcsolatban év végén értékvesztési vizsgálatot tartottunk, és nem állapítottunk meg értékvesztést.

6.2 pont – Egyéb pénzügyi eszk?z?k

Ez a tétel jórészt az EKB saját vagyonalapjának befektetését tartalmazza, amelyet a saját t?ke, valamint a pénzügyi kockázatokra képzett céltartalék ellenpárjaként kell nyilvántartani. Beletartozik továbbá 3211 részvény a Nemzetk?zi Fizetések Bankjában (BIS), 42 millió € bekerülési k?ltséggel.

A tétel elemei:

A tétel nettó értéke 2019-ben els?sorban azért emelkedett, mert az EKB saját vagyonalap-portfólióján keletkez? kamatbevételt újrabefektették, és a portfólióban tartott értékpapír-állomány piaci értéke megn?tt.

6.3 pont – Mérleg alatti instrumentumok átértékelési kül?nb?zete

Ez a tétel a 2019. december 31-én fennálló devizaswapügyletek és határid?s devizaügyletek értékelési változásaiból áll (lásd a ?Devizaswapügyletek és határid?s devizaügyletek” cím? 19. pontot). A 619 millió eurós értékelési kül?nb?zet (2018: 578 millió €) abból adódik, hogy a tranzakciókat a mérlegfordulónapon érvényes árfolyamon váltjuk át euróra, amely eltér attól az euroértékt?l, amelyet a tranzakcióknak az adott deviza mérlegfordulónapi átlagos bekerülési árfolyamán t?rtén? átváltásával kapunk (lásd a 2.3-as ?Számviteli irányelvek” szakasz ?Mérleg alatti instrumentumok” és ?Arany- és devizaeszk?z?k, illetve -források” cím? pontját).

6.4 pont – Aktív id?beli elhatárolások

Ez a tétel 2019. december 31-én 2572 millió € volt (2018: 2738 millió €). Els?sorban az értékpapírállományon felhalmozódott kamatot, beleértve a megvásárlás id?pontjában kifizetett fennmaradó kamatot tartalmazza, amelynek ?sszege 2431 millió € (2018: 2589 millió €) (lásd a ?Bankokkal szembeni számlak?vetelések, értékpapír-befektetések, euro?vezeten kívüli hitelek és egyéb euro?vezeten kívüli eszk?z?k; euro?vezeti rezidensekkel szembeni devizak?vetelések” cím? 2.2 pontot, az ?Euro?vezeti rezidensek euróban denominált értékpapírjai” cím? 4. pontot és az ?Egyéb pénzügyi eszk?z?k” cím? 6.2 pontot).

A tétel ezenfelül magában foglalja (a) az eurorendszer k?z?s beruházásaiból származó bevételt (lásd az ?Egyéb bevétel” cím? 27. pontot); (b) vegyes kifizetéseket; (c) az egyéb pénzügyi eszk?z?k?n és k?telezettségeken felhalmozódott kamatbevételt.

6.5 pont – Vegyes tétel

Ez a tétel 2019. december 31-én 2221 millió € volt (2018: 2039 millió €). Els?sorban az EKB 1431 millió eurós év k?zbeni nyereségfelosztását tartalmazza (2018: 1191 millió €) (lásd a 2.3-as ?Számviteli irányelvek” szakasz ?év k?zbeni nyereségfelosztás” cím? pontját és az ?Eurorendszeren belüli egyéb [nettó] k?telezettségek” cím? 11.2 pontot).

Emellett idetartoznak a 2019. december 31-én fennálló devizaswapügyletekb?l és határid?s ügyletekb?l ered? 757 millió eurós (2018: 567 millió €) állományok, amelyek forrása, hogy a tranzakciókat az illet? devizanem mérlegforduló-napi átlagos k?ltsége szerint váltják át euróra, ami eltér az ügylet eredetileg r?gzített euroértékét?l (lásd a 2.3-as ?Számviteli irányelvek” szakasz ?Mérleg alatti instrumentumok” cím? pontját).

Ez a tétel 2018. december 31-én egy 244 millió eurós ?sszeget is tartalmazott, amely a felügyelt szervezetek által befizetend? éves felügyeleti díjból származott, mivel az EKB 2018 decemberében 2019. januári esedékességgel kiszámlázta a díjat a felügyelt szervezeteknek. Az idei év felügyeleti díja 2019 októberében 2019. decemberi esedékességgel került kiszámlázásra, így a nagyobb része még ugyanazon pénzügyi évben befolyt.

7. pont – Forgalomban lév? bankjegyek

Ez a tétel az EKB-nak a teljes forgalomban lév? eurobankjegy-állományból való (8%-os) részesedését tartalmazza (lásd a 2.3-as ?Számviteli irányelvek” szakasz ?Forgalomban lév? bankjegyek” cím? pontját). ?sszege 2019. december 31-én 103 420 millió € volt (2018: 98 490 millió €).

8. pont – Euro?vezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált k?telezettségek

Az eurorendszer k?zponti bankjai a PSPP értékpapír-k?lcs?nzési eszk?z keretében újrabefektetési k?telezettség nélkül is elfogadhatnak fedezetként készpénzt. Az EKB esetében egy szakosodott intézmény k?zvetítésével zajlanak a m?veletek.

Az ilyen, euro?vezeti hitelintézetekkel végrehajtott PSPP értékpapír-k?lcs?nzési tranzakciók 2019. december 31-én fennálló értéke 1325 millió eurót tett ki (2018: 1399 millió €). A fedezetként kapott készpénzt TARGET2-számlákra utaltuk át. Mivel a mérlegfordulón a készpénz nem került befektetésre, a tranzakciók a mérlegben kerültek kimutatásra (lásd a 2.3-as ?Számviteli irányelvek” szakasz ?Penziós ügyletek” cím? pontját).[31]

9. pont – Egyéb euro?vezetbeli rezidensekkel szembeni k?telezettségek euróban

9.1 pont – Egyéb k?telezettségek

Ennek a tételnek az értéke 2019. december 31-én 20 466 millió € volt (2018: 9 152 millió €). Idetartoznak az európai pénzügyi stabilizációs eszk?z (EFSF) és az európai stabilitási mechanizmus (ESM) betétei. A KBER-alapokmány 21. cikke alapján ?az EKB fiskális megbízottként tevékenykedhet” ?az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok, a tagállamok k?zponti kormányzata, regionális vagy helyi k?zigazgatási szervei, k?zjogi testületei, egyéb k?zintézményei vagy k?zvállalkozásai részére”.

A tételnek részei még az EKB által elfogadott és az EURO1, valamint az RT1[32] rendszerekben részt vev?k által vagy azok nevében elhelyezett betétek, illetve az általuk teljesített fizetések, amelyeket az EURO1 garanciaalapjaként vagy az RT1-ben teljesített elszámolások támogatására használnak.

10. pont – Euro?vezeten kívüli rezidensekkel szembeni k?telezettségek euróban

Ennek a tételnek az értéke 2019. december 31-én 7245 millió € volt (2018: 10 361 millió €). A tétel legnagyobb eleme egy 3350 millió eurós ?sszeg volt (2018: 3682 millió €), amely az amerikai jegybank szerepét bet?lt? New York-i Feddel k?t?tt, állandóan rendelkezésre álló, k?lcs?n?s devizamegállapodásból ered. A megállapodás értelmében a Federal Reserve System swapügyleteken keresztül USA-dollárt bocsát az EKB rendelkezésére abból a célból, hogy az eurorendszer partnerk?rét r?vid lejáratú, dolláralapú forrással lássa el. Az EKB ezzel párhuzamosan back-to-back swapügyleteket k?t az euro?vezeti NKB-kkal, amelyek a kapott forrásból USA-dollárban denominált likviditásnyújtó m?veleteket bonyolítanak le penziós ügyletek révén az eurorendszerbeli partnerekkel. A back-to-back swapügyletek eredményei az EKB és az NKB-k k?z?tti, eurorendszeren belüli állományok (lásd az ?Eurorendszeren belüli egyéb [nettó] k?telezettségek” cím? 11.2 pontot). Ezenkívül a Federal Reserve amerikai jegybankkal és az euro?vezeti NKB-kkal végrehajtott swapügyletek határid?s k?veteléseket és k?telezettségeket eredményeznek, amelyek mérlegen kívül kerülnek kimutatásra (lásd a ?Devizaswapügyletek és határid?s devizaügyletek” cím? 19. pontot).

A tételbe tartoznak továbbá az euro?vezeten kívüli nemzeti k?zponti bankok EKB-nál vezetett 3271 millió eurós egyenlegei is (2018: 4619 millió €), amelyek a TARGET2-ben feldolgozott tranzakciókból erednek vagy azok ellenpárjai. Ezeknek az egyenlegeknek a 2019-es cs?kkenése az euro?vezeten kívüli rezidensek euro?vezeti rezidenseknek teljesített kifizetéseinek tudható be.

A tétel fennmaradó részét a nem euro?vezeti rezidensekkel végrehajtott PSPP értékpapír-k?lcs?nzési tranzakciók 625 millió eurós (2018: 2059 millió €) állománya teszi ki. E tranzakciók fedezete készpénz volt, amelyet TARGET2-számlákra utaltak (lásd az ?Euro?vezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált k?telezettségek” cím? 8. pontot).

11. pont – Eurorendszeren belüli k?telezettségek

11.1 pont – Devizatartalék-átadás mértékének megfelel? k?telezettségek

Ide az EKB-nak az euro?vezeti nemzeti k?zponti bankokkal szembeni k?telezettségei tartoznak, amelyek abból erednek, hogy az érintett k?zponti bankok az eurorendszerhez való csatlakozásukkor devizatartalékot adnak át az EKB-nak. A KBER-alapokmány 30. cikkének 2. bekezdése szerint a hozzájárulások mértéke r?gzítve van, mégpedig az NKB-knak az EKB jegyzett t?kéjéb?l való részesedése arányában. Az EKB t?kejegyzési kulcsában alkalmazott NKB-súlyok ?tévente esedékes és 2019. január 1-jén végrehajtott kiigazítása nyomán az euro?vezeti NKB-k súlya az EKB jegyzett t?kéjében lecs?kkent (lásd a ?Saját t?ke” cím? 15. pontot). Ennek eredményeként ezek a k?telezettségek 448 millió euróval 40 344 millió euróra mérsékl?dtek, ahogy az alábbi táblázatban is látható.

A k?telezettségek kamatozását naponta határozzák meg az eurorendszer irányadó refinanszírozási m?veletekre vonatkozó tendereljárásaiban alkalmazott legfrissebb rendelkezésre álló, az aranykomponens nulla hozama alapján kiigazított kamatfolyosószéli kamatláb alapján (lásd ?Az NKB-knak az átadott nemzetk?zi tartalék utáni k?veteléseire fizetett kamat” cím? 22.3 pontot).

11.2 pont – Eurorendszeren belüli egyéb (nettó) k?telezettségek

Ez a tétel 2019-ben az euro?vezetbeli NKB-knak az EKB-val szembeni TARGET2-egyenlegeit, valamint az euro?vezetbeli NKB-knak az EKB év k?zbeni nyereségfelosztása kapcsán fizetend? ?sszeget tartalmazta (lásd a 2.3-as ?Számviteli irányelvek” szakasz ?KBER-en/eurorendszeren belüli k?vetelések, illetve k?telezettségek” és ?év k?zbeni nyereségfelosztás” cím? pontjait).

A nettó TARGET2-k?telezettség cs?kkenésének hátterében els?sorban a k?vetkez?k húzódtak meg: (a) az EKB által fiskális megbízotti szerepében elfogadott betétek n?vekménye (lásd az ?Egyéb euro?vezetbeli rezidensekkel szembeni k?telezettségek euróban” cím? 9. pontot); (b) a monetáris politikai célú értékpapír-állományon keletkez? kamatbevétel és (c) az SMP és az els? kett? fedezett k?tvényvásárlási program során vásárolt értékpapírok visszaváltása, amelyet TARGET2-számlákkal egyenlítettek ki. Ezeknek a tényez?knek a hatását részlegesen ellensúlyozták (a) a nettó APP-vásárlások, amelyeket szintén TARGET2-számlákkal egyenlítettek ki; (b) az EKB 2018-as nyereségfelosztásának kifizetése; (c) a PSPP-értékpapírok k?lcs?nzése kapcsán fedezetként kapott készpénzállomány cs?kkenése (lásd az ?Euro?vezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált k?telezettségek” cím? 8. és az ?Euro?vezeten kívüli rezidensekkel szembeni k?telezettségek euróban” cím? 10. pontot) és (d) az euro?vezetbeli rezidensekt?l az euro?vezeten kívüli rezidenseknek fizetett ?sszegek TARGET2-beli elszámolása (lásd az ?Euro?vezeten kívüli rezidensekkel szembeni k?telezettségek euróban” cím? 10. pontot).

Az USD-alapú likviditásb?vít? m?veletekhez kapcsolódó back-to-back swapokból származó k?vetelés-, illetve k?telezettségállományok kivételével a TARGET2-pozíciók után fizetett kamatot naponta számoljuk ki az eurorendszer irányadó refinanszírozási m?veleteinek tendereiben alkalmazott legfrissebb rendelkezésre álló kamatfolyosószéli kamatláb alapján.

12. pont – Egyéb k?telezettségek

12.1 pont – Mérleg alatti instrumentumok átértékelési kül?nb?zete

Ez a tétel a 2019. december 31-én fennálló devizaswapügyletek és határid?s devizaügyletek értékelési változásaiból áll (lásd a ?Devizaswapügyletek és határid?s devizaügyletek” cím? 19. pontot). A 709 millió eurós értékelési kül?nb?zet (2018: 641 millió €) abból adódik, hogy a tranzakciókat a mérlegfordulónapon érvényes árfolyamon váltjuk át euróra, amely eltér attól az euroértékt?l, amelyet a tranzakcióknak az adott deviza mérlegfordulónapi átlagos bekerülési árfolyamán t?rtén? átváltásával kapunk (lásd a 2.3-as ?Számviteli irányelvek” szakasz ?Mérleg alatti instrumentumok” és ?Arany- és devizaeszk?z?k, illetve -források” cím? pontját).

12.2 pont – Passzív id?beli elhatárolások

2019. december 31-én az alábbi elemek tartoztak ide:

12.3 pont – Vegyes tétel

Ez a tétel 2019. december 31-én 2188 millió € volt (2018: 1178 millió €). A 2019. december 31-én fennálló devizaswapügyletekhez és devizában denominált határid?s ügyletekhez kapcsolódó egyenlegeket tartalmazott, 662 millió € értékben (2018: 580 millió €) (lásd a ?Devizaswapügyletek és határid?s devizaügyletek” cím? 19. pontot). Az egyenlegek abból adódtak, hogy a szóban forgó tranzakciókat az illet? devizanem mérlegfordulónapi átlagos k?ltsége szerint váltjuk át euróra, nem pedig az ügylet eredetileg r?gzített euroértékén (lásd a 2.3-as ?Számviteli irányelvek” szakasz ?Mérleg alatti instrumentumok”cím? pontját).

A tétel a lízingre vonatkozó új számviteli irányelv 2019. január 1-jei életbe lépése k?vetkeztében tartalmazott még egy 232 millió eurós lízingk?telezettséget (lásd a 2.3-as ?Számviteli irányelvek” szakasz ?Lízing” és ?Változások a számviteli irányelvekben” cím? pontjait).

Idetartozik még az EKB járadékkal meghatározott nettó k?telezettsége is, amely a munkavállalóknak, igazgatósági tagoknak és az EKB által alkalmazott felügyeleti testületi tagoknak munkaviszonyuk megsz?nése után fizetett juttatásokból, valamint egyéb hosszú távú juttatásokból ered. Az EKB munkavállalóinak a végkielégítése szintén része a tételnek.

Az EKB volt munkavállalóinak fizetett juttatások, egyéb hosszú távú juttatások és végkielégítések

Mérleg
A mérlegben a ?Vegyes tétel” (k?telezettségek) soron kimutatott ?sszegek, amelyek a munkaviszony megsz?nése utáni, valamint egyéb hosszú távon biztosított juttatásokat és munkavállalói végkielégítéseket tükr?znek, a k?vetkez?k:

Megjegyzés: Az ennél a pontnál k?z?lt táblázatokban a ?D?nt.test.” elnevezés? oszlopban feltüntetett ?sszegek mind az EKB Igazgatóságának, mind a Felügyeleti Testületnek az adatait magukban foglalják.

A munkavállalókkal szemben 2019-ben fennálló járadékkal meghatározott k?telezettség 2497 millió eurós (2018: 1608 millió €) jelenértéke a nyugdíjon kívüli, volt munkavállalóknak fizetett juttatásokhoz, egyéb hosszú távú juttatásokhoz és a munkavállalói végkielégítésekhez kapcsolódóan 323 millió € (2018: 226 millió €), a nem t?kefedezeti rendszerb?l származó juttatást tartalmazott. Az EKB igazgatósági és felügyeleti testületi tagjaival szemben fennálló járadékkal meghatározott k?telezettség 39 millió eurós jelenértéke (2018: 29 millió €) kizárólag a munkaviszony megsz?nése utáni, nem t?kefedezeti rendszer alapján fizetett juttatásokat és egyéb hosszú távú juttatásokat tükr?zi.

Az EKB-s munkaviszony megsz?nése utáni juttatásokhoz kapcsolódó, járadékkal meghatározott nettó k?telezettségek újraértékelt állományai az ?átértékelési számlák” forrásoldali tételben kerültek kimutatásra. A tétel 2019-es újraértékelési vesztesége 749 millió eurót tett ki (2018: 129 millió €) (lásd az ?átértékelési számlák” cím? 14. pontot).

A járadékkal meghatározott k?telezettség, a nyugdíjrendszer-eszk?z?k és az újraértékelési eredmények változása
A járadékkal meghatározott k?telezettség jelenértéke a k?vetkez?képpen változott:

Megjegyzés: Az ennél a pontnál k?z?lt táblázatokban a ?D?nt.test.” elnevezés? oszlopban feltüntetett ?sszegek mind az EKB Igazgatóságának, mind a Felügyeleti Testületnek az adatait magukban foglalják.
1) Nettó ?sszeg, beleértve a nyugdíjrendszerekbe befizetett k?telez? járulékokat és a ki- és beáramló transzfereket. A munkavállalók, illetve az EKB k?telez? járulékának mértéke az alapfizetésnek rendre 7,4%-a és 20,7%-a.

A járadékkal meghatározott k?telezettségen 2019-ben keletkezett 763 millió eurós újraértékelési veszteséget els?sorban a 2018-as 2,3%-os diszkontrátának 2019-ben 1,2%-ra való cs?kkenése magyarázza. Az újraértékelési veszteség további forrása volt még az új halandósági táblák alkalmazása és – noha jóval kisebb mértékben – a tapasztalati módosítások, amelyek a tavalyi jelentésben szerepl? aktuáriusi feltételezések és a tényleges tapasztalatok k?z?tti kül?nbséget tükr?zik.

A kifizetett járadékok 2019-ben 24 millió euróra cs?kkentek (2018: 46 millió €), aminek hátterében f?ként az alacsonyabb ?sszeg? egyszeri végkielégítések állnak, amelyek az ideiglenes pályamódosítás-támogatási programba (CTS) kiválasztott munkatársaknak kerültek kifizetésre. A rendszer 2017-ben került bevezetésére a régóta a banknál dolgozó munkavállalók számára; meghatározott feltételek mellett segíti ?ket abban, hogy ?nkéntesen az EKB-n kívül folytassák pályafutásukat.

A járadékkal meghatározott pillér munkavállalókkal kapcsolatos nyugdíjeszk?zeinek valós értéke 2019-ben a k?vetkez?képpen változott:

A nyugdíjrendszer eszk?zeinek újraértékelési nyeresége 2019-ben annak tudható be, hogy az alap jegyeinek tényleges hozama lényegesen magasabb volt, mint a nyugdíjrendszer eszk?zeinek feltételezett kamatbevétele.

Az újraértékelési eredmények 2019-ben a k?vetkez?képpen módosultak:

Eredménykimutatás
Az eredménykimutatásban 2019-ben szerepl? ?sszegek:

Megjegyzés: Az ennél a pontnál k?z?lt táblázatokban a ?D?nt.test.” elnevezés? oszlopban feltüntetett ?sszegek mind az EKB Igazgatóságának, mind a Felügyeleti Testületnek az adatait magukban foglalják.

Az egyéb hosszú távú juttatások és végkielégítések k?zvetlenül az eredménykimutatásban r?gzített újraértékelési vesztesége 2019-ben 18 millió eurót tett ki. Ennek java részét az egyéb hosszú távú juttatások teszik ki, és els?sorban a 2018-as 2,3%-os diszkontrátának 2019-ben 1,2%-ra való cs?kkenése magyarázza.

Az aktuális szolgálati k?ltség 2019-ben 92 millió euróra emelkedett (2018: 98 millió €), ami els?sorban a diszkontráta 2017-ben 2,1%-os szintjének 2018-ban 2,3%-ra való megemelésével magyarázható.[33]

Legfontosabb feltevések
Az ebben a pontban bemutatott értékelést a független aktuáriusok az Igazgatóság számviteli és k?zzétételi célra elfogadott feltevései alapján készítették. A munkaviszony megsz?nése utáni és egyéb hosszú távú juttatásokhoz kapcsolódó k?telezettség kiszámításánál az alábbi f?bb feltevéseket alkalmazták:

1) Ezeket a feltevéseket az EKB járadékkal meghatározott k?telezettsége azon részének számításához használták, amelyet t?kegaranciával rendelkez? eszk?z?kkel finanszíroztak.
2) Ezenkívül a nyugdíjrendszerben részt vev? személyek életkorától függ?en 1,8%-ig terjed? egyéni éves fizetésemelést is figyelembe veszünk.
3) Az EKB nyugdíjrendszerének szabályzata alapján a nyugdíjakat évente emelni kell. Amennyiben az EKB munkavállalóinak általános fizetésemelése kisebb, mint az infláció, a nyugdíj az általános fizetésemelés szerint n?. Amennyiben az általános fizetésemelés mértéke meghaladja az inflációs rátát, el?bbit alkalmazzuk a nyugdíjemelésre is, amennyiben az EKB nyugdíjrendszerének pénzügyi helyzete ezt lehet?vé teszi.

Ehhez járulnak még a munkavállalóknak a járulékkal meghatározott pillérbe t?rtén? ?nkéntes befizetései, amelyek 2019-ben 171 millió eurót tettek ki (2018: 140 millió €). A járulék a nyugdíjrendszer eszk?zeibe van befektetve, és azonos érték? k?telezettséget generál.

13. pont – Céltartalék

Ez a tétel els?sorban pénzügyi kockázatokból áll. A hatók?rét 2019-ben kiterjesztették valamennyi pénzügyi kockázatra (azaz piaci, likviditási és hitelkockázatra); korábban kizárólag a devizaárfolyam-, kamat-, hitel- és aranyárfolyam-kockázatra terjedt ki.

A pénzügyi kockázatokra képzett céltartalékból – Kormányzótanács által szükségesnek ítélt mértékben – a j?v?beni realizált és nem realizált veszteséget kívánjuk ellensúlyozni. Nagyságát és további indokoltságát évr?l évre felülvizsgáljuk, figyelembe véve t?bb egyéb tényez? mellett az EKB megítélését az adott kockázati kitettségr?l. ?sszege az EKB általános tartalékalapjával együtt nem haladhatja meg az euro?vezeti NKB-k által befizetett t?ke értékét.

Figyelembe véve (i) az euro?vezeti NKB-knak az EKB jegyzett t?kéjében fennálló súlyainak az EKB t?kejegyzési kulcsának ?téves, 2019. január 1-jén esedékes kiigazításából ered? cs?kkenését (lásd a ?Saját t?ke” cím? 15. pontot), valamint (ii) az EKB pénzügyi kockázatoknak való kitettségének vizsgálati eredményeit, a Kormányzótanács úgy határozott, hogy 2019. december 31-én az EKB pénzügyi kockázati céltartalékából 84 millió eurót felszabadít annak érdekében, hogy megfeleljen a maximálisan megengedett szintnek. így 2019. december 31-én a pénzügyi kockázatokra képzett céltartalék értéke 7536 millió eurót tett ki, ami megegyezik az euro?vezeti NKB-k által az EKB t?kéjébe befizetett ?sszeg ebben az id?pontban mért nagyságával.

14. pont – átértékelési számlák

Ez a tétel nagyrészt az eszk?z?k, a források és a mérleg alatti instrumentumok nem realizált nyereségéb?l származó átértékelési állományt foglalja magában (lásd a 2.3-as ?Számviteli irányelvek” szakasz ?Eredményelszámolás”, ?Arany- és devizaeszk?z?k, illetve -források”, ?értékpapír” és ?Mérleg alatti instrumentumok” cím? pontjait). Itt szerepel ezenkívül az EKB járadékkal meghatározott nettó k?telezettségének újraértékelt ?sszege, amely a munkaviszony megsz?nése után fizetett juttatásokhoz kapcsolódik (lásd a 2.3-as ?Számviteli irányelvek” szakasz ?Az EKB volt munkavállalóinak fizetett juttatások, egyéb hosszú távú juttatások és végkielégítések” cím? pontját és a ?Vegyes tétel” cím? 12.3 pontot).

Az átértékelési számlák emelkedése els?sorban az aranyárfolyam emelkedésének és az euro USA-dollárral és japán jennel szembeni árfolyama 2019-ben tapasztalt leértékel?désének eredménye.

Az év végi átértékelés során alkalmazott devizaárfolyamok:

15. pont – Saját t?ke

15.1 pont – T?ke

Az EKB t?kejegyzési kulcsának változása
A KBER alapokmánya 29. cikkének értelmében az EKB t?kejegyzési kulcsában az NKB-khoz rendelt súlyokat ?tévente módosítjuk,[34] az adott tagállamnak az unió népességszámából és bruttó hazai ?ssztermékéb?l való részesedése alapján, egyenl? súlyok alkalmazásával.[35] Az EKB alapítása óta a negyedik ilyen módosítás 2019. január 1-jén t?rtént meg, és az NKB-k t?kerészesedése az alábbiak szerint változott:

Az EKB befizetett t?kéje
Az EKB befizetett t?kéje 10 825 millió €. Az EKB t?kejegyzési kulcsának ?tévenkénti módosítását k?vet?en az euro?vezeti (a t?kegyezést teljes egészében befizet?) NKB-knak az EKB jegyzett t?kéjében fennálló súlyát 0,7739 százalékponttal cs?kkentettük, az euro?vezeten kívüli (a t?kegyezésüknek csupán 3,75%-át befizet?) NKB-k súlyát pedig ugyanennyivel n?veltük. Ebb?l ered?en az EKB befizetett t?kéje 2019. január 1-jén 81 millió euróval 7659 millió euróra cs?kkent, ahogy az alábbi táblázatban is látható:


2.5 Mérleg alatti instrumentumok

16. pont – értékpapír-k?lcs?nzési programok

Az EKB saját vagyonalapja kezelésének részeként az értékpapír-k?lcs?nzési programhoz kapcsolódó megállapodást k?t?tt, amelynek értelmében szakosodott intézmény bonyolítja le az EKB nevében az értékpapír-k?lcs?nzési ügyleteket.

Ezenkívül a Kormányzótanács d?ntéseinek megfelel?en lehet?séget nyújt azon értékpapír-állományok k?lcs?nzésére, amelyeket az els?, második és harmadik fedezett k?tvényvásárlási program és a k?zszektort érint? vásárlási program (PSPP) keretében vásárolt, valamint az értékpapírpiaci program keretében vásárolt értékpapírok k?zül azok kihelyezésére is mód van, amelyek a PSPP-re vonatkozó szabályok szerint elfogadhatók.[36]

Amennyiben ezeket az értékpapír-k?lcs?nzési m?veleteket olyan készpénzfedezet ellenében hajtjuk végre, amely az év végén nincs befektetve, mérleg alatti számlákon kerülnek kimutatásra.[37] Az ilyen értékpapír-k?lcs?nzési m?veletek 2019. december 31-én fennálló értéke 10 076 millió € volt (2018: 9646 millió €). Ebb?l az ?sszegb?l 5502 millió € (2018: 4440 millió €) a monetáris politikai célú értékpapír-állomány k?lcs?nzéséhez kapcsolódott.

17. pont – T?zsdei határid?s (futures) kamatlábügyletek

2019. december 31-én a devizaügyletekhez kapcsolódóan, év végi piaci árfolyamon elszámolt állományok a k?vetkez?k:

A tranzakciók az EKB nemzetk?zi tartalékainak kezelése keretében zajlottak.

18. pont – Kamatswapügyletek

A kamatswapügyletek szerz?d?tt értéke 2019. december 31-én év végi piaci árfolyamon 703 millió eurót tett ki (2018: 519 millió €). A tranzakciók az EKB nemzetk?zi tartalékainak kezelése keretében zajlottak.

19. pont – Devizaswapügyletek és határid?s devizaügyletek

A nemzetk?zi tartalék kezelése
Az EKB nemzetk?zitartalék-kezelésének a keretében 2019-ben devizaswapügyletek és határid?s devizaügyletek k?tésére került sor. Az ezekb?l ered?, 2019. december 31-én fennálló k?vetelés-, illetve k?telezettségállományok év végi piaci árfolyamon számolt értékei a k?vetkez?k:

Likviditásb?vít? m?veletek
Az eurorendszer partnerk?rének az USD alapú likviditásnyújtáshoz kapcsolódóan dolláralapú k?vetelései és k?telezettségei keletkeztek 2019-es kiegyenlítési dátummal (lásd az ?Euro?vezeten kívüli rezidensekkel szembeni k?telezettségek euróban” cím? 10. pontot).

20. pont – Hitelfelvételi és hitelnyújtási m?veletek igazgatása

2019-ben is az EKB felelt az EU hitelfelvételi és hitelnyújtási m?veleteinek lebonyolításáért a k?zéptávú pénzügyi támogatási eszk?z, az Európai Pénzügyi Stabilizációs Mechanizmus és az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszk?z keretében. Az EKB felelt továbbá a G?r?gországgal k?t?tt hitelnyújtási megállapodásért és két EFSF-hitelhez kapcsolódó kifizetések lebonyolításáért. 2019-ben az említett m?veletekkel kapcsolatos pénzforgalmat, valamint az ESM engedélyezett t?keállományának tagsági jegyzéséhez kapcsolódóan teljesített fizetési m?veleteket dolgozta fel.

21. pont – Függ?ben lev? peres eljárásokból származó függ? k?telezettségek

Az EKB és egyéb EU-s intézmények ellen t?bb peres eljárást indítottak ciprusi hitelintézetek betétesei, részvényesei és k?tvénytulajdonosai. A panaszosok állítása szerint a ciprusi pénzügyi segítségnyújtási program kapcsán bizonyos intézkedések az érintett hitelintézetek átszervezéséhez vezettek, ami miatt pénzügyi veszteségük keletkezett. Az eljárások k?zül kett?t az EU T?rvényszéke 2018-ban érdemben elutasított, az ítéletek ellen fellebbezés van folyamatban az EU Bírósága el?tt. A T?rvényszék 2014-ben tizenkét hasonló ügyet ítélt teljes egészében elfogadhatatlannak, majd az Európai Unió Bírósága a fellebbezésre vonatkozó 2016-os ítéletében vagy meger?sítette az elfogadhatatlanságot, vagy az EKB javára d?nt?tt. Az EKB szerepe a pénzügyi segítségnyújtási program lezáráshoz vezet? folyamatban arra korlátozódott, hogy az ESM-szerz?dés értelmében az Európai Bizottsággal együtt technikai tanácsot adjon, és a ciprusi szanálási t?rvénytervezetet nem k?telez? érvénnyel véleményezze. Ezért tehát az EKB-t a szóban forgó ügyek k?vetkeztében vélhet?leg nem éri veszteség.


2.6 Az eredménykimutatás sorait részletez? pontok

22. pont – Nettó kamatbevétel

22.1 pont – Nemzetk?zi tartalék utáni kamatbevétel

A tétel az EKB nettó nemzetk?zi tartaléka utáni kamatbevételnek a kamatráfordítással cs?kkentett értékét foglalja magában:

A nettó kamatbevétel 2019-ben mért általános n?vekedését els?sorban az USD-portfólión keletkezett magasabb kamatj?vedelem okozta. Az USA-dollár euróval szembeni er?s?dése szintén hozzájárult a t?bblethez.

22.2 pont – Eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásából származó kamatbevétel

Ez a tétel az EKB-nak a teljes forgalomban lév? eurobankjegy-állomány kibocsátásában lev? 8%-os részesedéséhez kapcsolódó kamatj?vedelmét tartalmazza (lásd a 2.3-as ?Számviteli irányelvek” szakasz ?Forgalomban lév? bankjegyek” cím? pontját és ?Az eurobankjegyek eurorendszeren belüli elosztásával kapcsolatos k?vetelések” cím? 5.1 pontot). 2019-ben az említett kamatbevétel nulla volt, mivel az irányadó refinanszírozási m?veletek kamatlába egész évben 0% maradt.

22.3 pont – Az NKB-knak az átadott nemzetk?zi tartalék utáni k?veteléseire fizetett kamat

Ezen a soron azt a kamatot kell kimutatni, amelyet az euro?vezetbeli NKB-k kapnak az EKB-val szembeni, nemzetk?zitartalék-átadásból ered? k?veteléseik után (lásd a ?Devizatartalék-átadás mértékének megfelel? k?telezettségek” cím? 11.1 pontot). 2019-ben nem keletkezett kamat, ugyanis az irányadó refinanszírozási m?veletek kamatlába egész évben 0% volt.

22.4 pont – Egyéb kamatbevétel, egyéb kamatráfordítás

2019-ben az egyéb kamatbevétel és az egyéb kamatráfordítás a k?vetkez?képpen alakult:

1) A g?r?g államk?tvényben lev? SMP-állományából az EKB-nak nettó 94 millió € kamatbevétele származott (2018: 127 millió €).

23. pont – Pénzügyi m?veletekb?l származó realizált nyereség/veszteség

A pénzügyi m?veletekb?l származó realizált nettó nyereség, ill. veszteség 2019 folyamán a k?vetkez?képpen alakult:

A realizált nettó árfolyamnyereség, ill. veszteség az értékpapírokon, t?zsdei határid?s kamatlábügyleteken és kamatswapügyleteken realizált nyereséget, illetve veszteséget foglalja magában. 2019-ben a realizált nettó árfolyamnyereséget nagyrészt az okozta, hogy az USA-dollárban denominált értékpapírok 2018-hoz képest mért alacsonyabb hozama miatt az USD-portfólión realizált árfolyamnyereség keletkezett.

24. pont – Pénzügyi eszk?z?k és pozíciók értékvesztése

A pénzügyi eszk?z?k és pozíciók értékvesztése 2019-ben a k?vetkez?képpen alakult:

A saját vagyonalapban és USD-portfólióban tartott t?bb értékpapír piaci értéke cs?kkent, mik?zben a megfelel? hozamok 2019 vége felé n?vekedtek. Ez az év végén nem realizált árfolyamveszteséghez vezetett.

25. pont – Díjakból, jutalékokból ered? nettó bevétel/ráfordítás

Az ezen a soron szerepl? bevétel 2019-ben jórészt a felügyeleti díjból és azokból az adminisztratív bírságokból származik, amelyeket az EU-s prudenciális k?vetelményekhez kapcsolódó banki szabályozásnak (például az EKB felügyeleti határozatainak) a be nem tartása miatt a felügyelt szervezetekre kiróttak. A kiadásokat f?ként letéti díjak tették ki.

A felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó bevételek és kiadások
Az EKB éves díjat szab ki a felügyelt szervezetekre, aminek az a célja, hogy a felügyeleti feladatok elvégzése során felmerült kiadásait ebb?l fedezze. A 2019. áprilisi bejelentés szerint 2019-ben az éves felügyeleti díj 576 millió eurót tesz ki. Ez a 2019-es évre a felügyeleti feladatokkal ?sszefügg? éves kiadások 559 millió euróra becsült ?sszegének (i) a 2018-as díjperiódusból átvezetett 15 millió eurós hiányával és (ii) az egyes bankoknak a korábbi díjfizetési id?szakokra visszatérített ?sszeggel kiigazított eredménye[38] (2 millió €).

Az EKB bankfelügyeleti feladatainak ellátása során felmerül? tényleges kiadásai alapján a felügyeleti díjból származó j?vedelem 2019-ben 537 millió € volt. 2019-ben a kiadások becsült (559 millió €) és tényleges ?sszege (537 millió €) k?z?tti kül?nbségb?l származó 22 millió eurós t?bblet a ?Passzív id?beli elhatárolások” sorban található (lásd az azonos cím? 12.2 pontot). Ez cs?kkenti a 2020-as díjfizetési id?szakra kivetend? ?sszeget; a díjkivetés id?pontja a díjrendszer módosítása[39] szerinti utólagos számlázás bevezetése nyomán 2021 lesz.

Az EKB-nak továbbá jogában áll igazgatási bírságot kivetni azokra a felügyelt szervezetekre, amelyek nem tesznek eleget a prudenciális k?vetelményekre vonatkozó uniós banki rendeleteknek (például az EKB felügyeleti határozatainak). Az ebb?l keletkezett bevételt az éves felügyeleti díj kiszámításakor nem vesszük figyelembe, hanem bevételként számoljuk el az EKB eredménykimutatásában, és az EKB nyereségfelosztási rendszere részeként felosztjuk az euro?vezetbeli NKB-k k?z?tt. 2019-ben a felügyelt szervezetekre kirótt bírságokból 7 millió € bevétel származott.

így az EKB felügyeleti feladatokhoz kapcsolódó bevétele 2019-ben a k?vetkez?képp alakult:

A bankfelügyelettel kapcsolatos ráfordítások a jelent?s szervezetek k?zvetlen felügyeletéb?l, a kevésbé jelent?s szervezetek felügyeletének felvigyázásából, a horizontális feladatok ellátásából és a szakosodott szolgáltatásokból erednek. Azok a ráfordítások is itt vannak elszámolva, amelyek az EKB felügyeleti feladatainak ellátását kiszolgáló szakterületek tevékenysége során merülnek fel. Ezek például a létesítménygazdálkodás, emberier?forrás-gazdálkodás, igazgatási szolgáltatások, k?ltségvetés és kontrolling, számviteli, jogi, kommunikációs, fordítási, bels? ellen?rzési, statisztikai és informatikai szolgáltatások.

2019-ben az EKB felügyeleti feladataihoz kapcsolódó ?sszes tényleges ráfordítása, amelyet az éves felügyeleti díjakból fedeznek, a k?vetkez? volt:

Az EKB bankfelügyelete átlagos munkavállalói létszámának n?vekedése megemelte a kapcsolódó bérek és juttatások ?sszegét. Szintén a magasabb munkavállalói létszám állt az irodaépületekhez kapcsolódó k?ltségek n?vekedése m?g?tt, míg az egyéb m?k?dési kiadások cs?kkenése f?ként a felügyeleti feladatokhoz, els?sorban a bels? modellek 2020-ban véget ér? célzott felülvizsgálatához (TRIM) f?z?d? alacsonyabb szaktanácsadási ráfordításoknak tudható be.

26. pont – Részvényekb?l és részesedésekb?l származó bevétel

Ezen a soron a Nemzetk?zi Fizetések Bankjában (BIS) tartott EKB-részvénycsomag osztaléka (lásd az ?Egyéb pénzügyi eszk?z?k” cím? 6.2 pontot) van kimutatva.

27. pont – Egyéb bevétel

2019-ben a kül?nféle egyéb forrásokból származó bevétel els?sorban az euro?vezeti NKB-knak azon befizetéseib?l származott, amelyekkel az EKB-nak az eurorendszerbeli k?z?s beruházásokkal kapcsolatos k?ltségeihez járultak hozzá.

28. pont – Személyi jelleg? k?ltségek

2019-ben a személyi jelleg? k?ltségek a k?vetkez?képpen alakultak:

1) A munkabérek és egyéb juttatások lényegében az Európai Unió javadalmazási rendszerén alapulnak, és ahhoz hasonlíthatók.

Az átlagos munkavállalói létszám teljes munkaid?s egyenértékben (FTE)[40] kifejezve 3770 f? (2018: 3546 f?), amelyb?l 349 vezet?i pozícióban dolgozott (2018: 337 f?).

A személyi jelleg? k?ltségek 2019-ben emelkedtek, ami els?sorban az EKB nagyobb átlagos dolgozói létszámának, valamint az egyéb hosszú távú juttatásokkal kapcsolatos magasabb k?ltségeknek tudható be. Utóbbi els?dleges oka az aktuáriusi értékeléshez 2019 végén alkalmazott alacsonyabb diszkontráta (lásd a ?Vegyes tétel” cím? 12.3 pontot).

Az Igazgatóság és a Felügyeleti Testület tagjainak javadalmazása
Az Igazgatóság tagjai és az EKB alkalmazásában álló felügyeleti testületi tagok alapfizetést, továbbá lakhatási és reprezentációs pótlékot kapnak. Az eln?knek lakhatási pótlék helyett rezidenciát bocsátanak a rendelkezésére. Az Európai K?zponti Bank személyzeti szabályzatára figyelemmel mindkét testület tagjai – egyéni k?rülményeik függvényében – jogosultak lehetnek háztartási, családi és oktatási támogatásra is. A fizetést az EU-nak fizetend? adó mellett nyugdíj-, egészségügyi, tartós ápolási és balesetbiztosítási járulék terheli. Az említett támogatásokat azonban nem terheli adó és nyugdíjjárulék.

2019-ben az Igazgatóság és a Felügyeleti Testület EKB által alkalmazott (vagyis a nemzeti felügyeletek képvisel?i nélküli) tagságának kiutalt alapfizetések a k?vetkez?k voltak:[41]

1) A Felügyeleti Testület aleln?kének (2019 februárjáig Sabine Lautenschl?ger, és 2019 októberét?l Yves Mersch) a fizetése nem itt, hanem az Igazgatóság t?bbi tagjának fizetése k?z?tt szerepel.

A két testület tagjainak nyújtott ?sszes juttatás, valamint az EKB által a nevükben egészségügyi, tartós ápolási és balesetbiztosítási rendszerekbe fizetett hozzájárulás ?sszege 1 182 767 € volt (2018: 835 371 €). Mindkét testület volt tagjai hivatali idejük lejárta után korlátozott ideig még átmeneti juttatásokban részesülhetnek. 2019-ben ez az ?sszeg, a kapcsolódó családi pótlék, valamint az EKB hozzájárulása a két testület volt tagjainak egészségügyi, tartós ápolási és balesetbiztosításához 864 287 eurót (2018: 169 346 €) tett ki. Az ?sszes kifizetés és az átmeneti juttatások n?vekménye annak tudható be, hogy 2019-ben t?bb testületi tag csatlakozott az EKB-hoz vagy lépett ki, mint az el?z? évben.

A testületek korábbi tagjainak vagy hozzátartozóiknak kifizetett nyugdíj – például a volt munkavállalóknak fizetett juttatások –, valamint a hozzájuk kapcsolódó egészségügyi, tartós ápolási és balesetbiztosítási befizetés értéke 1 848 157 eurót tett ki (2018: 3 047 064 €).[42] 2019-ben ez az ?sszeg tartalmazta az egyik volt testületi tag nyugdíjba menetelekor egy másik nyugdíjrendszerbe fizetett transzfert is. 2018-ban tartalmazott a j?v?beli nyugdíjcélú kifizetések helyett egy egy?sszeg? kifizetést egy egykori igazgatósági tag nyugdíjba menetele alkalmával.

29. pont – Igazgatási ráfordítások

Ez a 476 millió eurós tétel (2018: 525 millió €) minden olyan egyéb folyó ráfordítást tartalmaz, amely szaktanácsadáshoz, informatikához, az EKB irodaházainak karbantartásához, a nem aktivált eszk?z?kh?z és berendezésekhez, az egyéb szolgáltatásokhoz és felszerelésekhez, valamint olyan személyzeti jelleg? ráfordításokhoz kapcsolódik, mint a képzési, munkaer?-felvételi, lakhelyváltoztatási és lakhatási kiadások.

A 2019-es cs?kkenést els?sorban az ingatlanbérléshez, az ügyn?kségi szerz?déssel dolgozó munkavállalókhoz és a küls?s szaktanácsadói támogatáshoz kapcsolódó ráfordítások mérsékl?dése okozta. Az alacsonyabb bérleti ráfordítások hátterében a használatijog-eszk?z?k mérlegbeli elszámolása húzódik meg (lásd a 2.3-as ?Számviteli irányelvek” szakasz ?Változások a számviteli irányelvekben” cím? pontját, valamint a ?Tárgyi eszk?z?k és immateriális javak” cím? 6.1 pontot).

30. pont – Bankjegy-el?állítási szolgáltatások

Ez a ráfordítás túlnyomórészt az eurobankjegyek nemzetk?zi szállításából ered, amely t?rténhet a pénzjegynyomdák és az NKB-k k?z?tt, kapcsolódhat az új bankjegyek kiszállításához, valamint az egyes NKB-k k?z?tti szállításhoz, amely során a t?bbletállományból pótolják a máshol fellép? hiányt. Ezeket a k?ltségeket az EKB állja k?zpontilag.


2.7 A mérlegfordulónap után bek?vetkezett gazdasági események

31. pont – Az EKB t?kejegyzési kulcsának az Egyesült Királyság unióból t?rtén? kilépését k?vet? módosítása

Mivel az Egyesült Királyság kilépett az EU-ból, és ennek megfelel?en a Bank of England távozott a KBER-b?l, az EKB t?kejegyzési kulcsában a fennmaradó NKB-khoz rendelt súlyok 2020. február 1-jei hatállyal az alábbiak szerint módosultak:

Az EKB t?kéjére gyakorolt hatás
Az EKB a Bank of England KBER-b?l t?rtén? kilépése nyomán nem változtatott a 10 825 millió eurós jegyzett t?kéjén. A Bank of Englandnek az EKB jegyzett t?kéjében fennálló részesedése, amely 14,3% volt, felosztásra került az euro?vezeti és a bennmaradó euro?vezeten kívüli NKB-k k?z?tt.

Az EKB 7659 millió eurós befizetett t?kéje 2020-ban változatlan marad, mivel a t?bbi NKB fedezte a Bank of England korábban befizetett 58 millió eurós t?kéjét. A k?vetkez? két évben, a Bank of Englandnek a KBER-b?l t?rtén? kilépése nyomán az euro?vezeti NKB-k évente esedékes két részletben fizetik be az EKB t?kéjében fennálló, megemelt részesedésük maradékát. Ezáltal az EKB befizetett t?kéje a 2020-as 7659 millió euróról 2021-re 8270 millió euróra, majd 2022-re 8880 millió euróra n?.

Hatás az NKB-knak az EKB-nak átadott, devizatartalékot megtestesít? eszk?z?kkel megegyez? k?veteléseire
A KBER alapokmánya 30. cikkének 2. bekezdése alapján az NKB-k devizatartalék-eszk?zeinek az EKB részére t?rtén? átadása az EKB jegyzett t?kéjében való részesedésük arányában van r?gzítve. Miután (a) az euro?vezeti NKB-knak (amelyek devizatartalékot megtestesít? eszk?z?ket adtak át az EKB-nak) az EKB jegyzett t?kéjében fennálló súlyait a Bank of Englandnek a KBER-b?l t?rtén? kilépése miatt megn?velték, és (b) a Kormányzótanács úgy határozott, hogy cs?kkenti az euro?vezeti NKB-k hozzájárulásának arányát, hogy az euro?vezeti NKB-k által átadott devizatartalékokat megtestesít? eszk?z?k mennyisége ugyanannyi maradjon, mint a Bank of Englandnek a KBER-b?l t?rtén? kilépése el?tt, az NKB-knak ezen transzferekre vonatkozó devizatartalékot megtestesít? eszk?z?kkel megegyez? k?vetelései gyakorlatilag nem változtak.


3 Független k?nyvvizsgálói jelentés

A k?nyvvizsgálói jelentés az EKB nem hivatalos fordításában kerül bemutatásra. Bármilyen eltérés esetén a Baker Tilly aláírásával ellátott angol nyelv? változat az irányadó.


4 Kiegészít? melléklet a nyereség, illetve veszteség felosztásáról

Ez a melléklet nem része az EKB 2019. évi pénzügyi kimutatásainak.

A KBER alapokmányának 33. cikke értelmében az EKB nettó nyereségét a k?vetkez? sorrendben kell átutalni:

  1. a Kormányzótanács által meghatározott, a nettó nyereség 20%-át meg nem haladó ?sszeget az általános tartalékalapba kell átutalni, legfeljebb a t?ke 100%-ának mértékéig;
  2. a fennmaradó nettó nyereséget az EKB részvényesei k?z?tt befizetett részesedésük arányában kell felosztani.[43]

Amennyiben az EKB veszteséget k?nyvel el, a hiány jóváírható az általános tartalékalapja, illetve szükség esetén és kormányzótanácsi d?ntés után az adott pénzügyi év monetáris j?vedelme terhére. Utóbbi az NKB-k k?z?tt a KBER alapokmányának 32.5 cikke szerint felosztott ?sszegek arányában és mértékéig t?rténhet.[44]

Az EKB a 2019-es évet 2366 millió € nettó nyereséggel zárta. A Kormányzótanács határozata nyomán 2020. január 31-én év k?zbeni nyereségrészesedésként 1431 millió eurót fizettek ki az euro?vezeti NKB-k részére. A Kormányzótanács továbbá arról is határozott, hogy a fennmaradó 935 millió eurós nyereséget is felosztja az euro?vezeti NKB-k k?z?tt.

? Európai K?zponti Bank, 2020

Postacím 60640 Frankfurt am Main, Németország
Telefonszám +49 69 1344 0
Honlap www.auexnv.com.cn

Minden jog fenntartva. A kiadvány sokszorosítása oktatási és nem kereskedelmi célból, a forrás feltüntetésével engedélyezett.

A konkrét szakkifejezések megtalálhatók az EKB fogalomtárában (csak angolul).

HTML ISBN 978-92-899-4107-5, ISSN 2443-485X, doi:10.2866/21044, QB-BS-20-001-HU-Q


[1]Az egész jelentésre áll, hogy a kerekítés miatt el?fordulhat, hogy a k?z?lt számadatokat ?sszeadva nem pontosan a vég?sszeget kapjuk, továbbá a százalékos adatok sem mindig mutatják pontosan az abszolút számokat.
[2]A ?pénzügyi kimutatások” k?zé a mérleg, az eredménykimutatás és az ezeket részletez? pontok tartoznak. Az ?éves beszámoló” pedig a pénzügyi kimutatások mellett a gazdálkodási jelentést, a k?nyvvizsgálói jelentést és a nyereség, illetve veszteség felosztásáról szóló kiegészít? mellékletet foglalja magában.
[3]A K?zponti Bankok Európai Rendszere és az Európai K?zponti Bank alapokmányának jegyz?k?nyve.
[4]Az APP-be tartozó vásárlási programok a k?vetkez?k: harmadik fedezett k?tvény (CBPP3), eszk?zfedezet? értékpapír (ABSPP), k?zszektort érint? (PSPP) és vállalati szektort érint? (CSPP) programok. A CSPP keretében az EKB nem szerez értékpapírt. Az eszk?zvásárlási programmal kapcsolatos további információk az EKB honlapján olvashatók.
[5]2019-ben az eurorendszerben forgalomban lév? eurobankjegyek ?sszértéke mintegy 5%-kal, 1293 milliárd euróra n?tt. Az EKB tulajdonában a forgalomban lév? eurobankjegy-állomány ?sszértékének 8%-a van. Részesedését a ?Forgalomban lév? bankjegyek” és az ?Eurorendszeren belüli k?vetelések” tételekben számoljuk el.
[6]Lásd a Kormányzótanács d?ntéseir?l szóló 2019. szeptember 12-i sajtók?zleményt.
[7]Az amortizáció olyan számviteli alapelvb?l ered, amely szerint az értékpapírokat id?vel felfelé vagy lefelé át kell értékelni a lejárati id?pontjuk felé attól függ?en, hogy a vételi ár a névértékük alatt vagy f?l?tt volt. Az APP-állományokat átlagban felárral vásároltuk, ezért – a t?bbi tényez?t változatlannak véve – k?nyv szerinti értékük id?vel cs?kken.
[8]Az állományokban foglalt eszk?z?k a k?vetkez? mérlegtételek alatt találhatók: ?Euro?vezeten kívüli rezidensekkel szembeni devizak?vetelések – Bankokkal szembeni számlak?vetelések, értékpapír-befektetések, euro?vezeten kívüli hitelek és egyéb euro?vezeten kívüli eszk?z?k” és az ?Euro?vezeti rezidensekkel szembeni devizak?vetelések”.
[9]Az EKB-nak a bankfelügyelet során felmerül? kiadásait a felügyelt szervezetekre kivetett éves díjakból fedezzük.
[10]Emellett a mérleg ?átértékelési számlák” tétele a munkaviszony megsz?nése utáni juttatások újraszámolt értékeit is tartalmazza.
[11]Az EKB forgalomban lév? eurobankjegyekb?l származó bevétele azt a kamatbevételt foglalja magában, amelyet az EKB az eurobankjegy-forgalomból való 8%-os részesedése kapcsán az eurorendszeren belül az NKB-kkal szembeni k?veteléseinek kamatozása révén szerez.
[12]A felügyeleti díjak az ?Egyéb bevételek és ráfordítások” soron vannak kimutatva (lásd a 11. diagramot).
[13]A várható veszteség (ES) a valószín?séggel súlyozott átlagveszteséget méri, amely a szcenáriók legkedvez?tlenebb (1-p)%-ában fordul el?; p a konfidenciaszintet jel?li.
[14]A kockázatmodellezési módszertannal kapcsolatos további információkat olvashatunk ?Az eurorendszer monetáris politikai m?veleteihez kapcsolódó pénzügyi kockázatkezelés” cím?, 2015. júliusi EKB-kiadványban.
[15]A m?k?dési kockázat arra utal, hogy negatív pénzügyi, üzletmeneti vagy reputációs hatás léphet fel, amelynek kiváltó oka lehet emberi tevékenység, a bels? szervezetirányítási, üzletmeneti folyamatok nem megfelel? menete vagy kudarca, a folyamatokat megalapozó rendszerek ?sszeomlása vagy küls? esemény (pl. természeti katasztrófa, küls? támadás).
[16]Az EKB irányítási szerkezetére vonatkozó további információk a honlapján találhatók.
[17]Az EKB részletes számviteli irányelvei a k?vetkez?ben vannak lefektetve: Az EKB éves beszámolójáról szóló (EU) 2016/2247 (2016. november 3.) határozat (EKB/2016/35) (HL L 347., 2016.12.20., 1. o.), módosított változat. Az eurorendszer m?veleteir?l szóló számviteli és pénzügyi beszámolók egységessége érdekében a határozat a k?vetkez?n alapul: az Európai K?zponti Bank (EU) 2016/2249 iránymutatása (2016. november 3.) a K?zponti Bankok Európai Rendszerében a számvitel és pénzügyi beszámoló jogi keretér?l (EKB/2016/34) (HL L 347., 2016.12.20., 37. o.), módosított változat. Az irányelvek – amelyeket szükség szerint rendszeresen felülvizsgálunk és aktualizálunk – ?sszhangban állnak a KBER alapokmánya 26.4 cikkének rendelkezéseivel, amelyek harmonizált módszertan alkalmazását írják el? az eurorendszer m?veleteir?l szóló számviteli és pénzügyi beszámolók szabályainak lefektetésében.
[18]Az igazgatási jelleg? passzív id?beli elhatárolások és a céltartalékok esetében 100 000 eurós minimális küsz?bérték van érvényben.
[19]2019. december 31-én a k?vetkez? euro?vezeten kívüli NKB-k voltak benne a TARGET2-ben: Българска народна банка (Bolgár Nemzeti Bank), Danmarks Nationalbank, Hrvatska narodna banka, Narodowy Bank Polski és Banca Na?ional? a Romaniei.
[20]A munkavállaló az ?nkéntes járulékfizetéssel felhalmozott pénzb?l kiegészít? nyugdíjat vásárolhat a nyugdíjba menetelkor. Ez a nyugdíj onnantól kezdve a járadékkal meghatározott k?telezettség része lesz.
[22]A ?bankjegyelosztási kulcs” olyan százalékos arány, amely az EKB bankjegy-kibocsátási részesedésének levonása után a t?kejegyzési kulcs alapján meghatározza az egyes NKB-knak a teljes eurobankjegy-kibocsátásból való részesedését.
[25]Ez 504,8 tonnának felel meg.
[26]Az állomány a megfelel? devizában denominált eszk?zállomány és forrásállomány kül?nbsége, amelyre devizaátértékelés vonatkozik. Ezeket az ?Euro?vezeten kívüli rezidensekkel szembeni devizak?vetelések”, az ?Euro?vezeti rezidensekkel szembeni devizak?vetelések”, az ?Aktív id?beli elhatárolások”, a ?Mérleg alatti instrumentumok átértékelési kül?nb?zete” (forrásoldal) és a ?Passzív id?beli elhatárolások” sorokban kell kimutatni, figyelembe véve a mérleg alatti tételek k?z?tt található határid?s deviza- és devizaswapügyleteket is. A devizában denominált pénzügyi instrumentumokon az átértékelés eredményeképpen elért árfolyamnyereség nem szerepel a tételek k?z?tt.
[27]Az EKB a vállalati szektort érint? vásárlási program (CSPP) keretében nem vásárol értékpapírt.
[28]Az APP elemei a harmadik fedezett k?tvényvásárlási program (CBPP3), az ABSPP, a PSPP és a CSPP. Az eszk?zvásárlási programmal kapcsolatos további információk az EKB honlapján olvashatók.
[29]A piaci értékek jelzésképp szolgálnak, és piaci jegyzések alapján vannak számítva. Amennyiben a piaci jegyzés nem áll rendelkezésre, az eurorendszer bels? modelljeinek segítségével becsüljük a piaci árfolyamokat.
[30]2016. március 16. óta az eurorendszer tendereiben az irányadó refinanszírozási m?veletekre alkalmazott kamatláb 0,00%.
[31]Azok az értékpapír-k?lcs?nzési tranzakciók, amelyek az év végén nem eredményeznek be nem fektetett készpénzfedezetet, mérleg alatti számlákon kerülnek kimutatásra (lásd az ?értékpapír-k?lcs?nzési programok” cím? 16. pontot).
[32]Az EURO1 és az RT1 az ABE CLEARING S.A.S á capital variable (EBA Clearing) által üzemeltetett fizetési rendszerek.
[33]A folyó szolgálati k?ltség kiszámítása az el?z? évben alkalmazott diszkontráta alapján t?rténik.
[34]A súlyokat akkor is módosítjuk, amikor az EKB jegyzett t?kéjéhez hozzájáruló, azaz az európai uniós tagállamok NKB-inak a száma megváltozik.
[36]A vállalati szektort érint? program keretében az EKB nem vásárol értékpapírt, így ebben a k?rben nem áll rendelkezésére k?lcs?n?zhet? állomány.
[37]Amennyiben az év végén van olyan készpénzfedezet, amely nincs befektetve, ezek az ügyletek a mérlegen belüli számlákon kerülnek kimutatásra (lásd az ?Euro?vezeti hitelintézetekkel szembeni egyéb, euróban denominált k?telezettségek” cím? 8. pontot, továbbá az ?Euro?vezeten kívüli rezidensekkel szembeni k?telezettségek euróban” cím? 10. pontot).
[39]A felügyeleti díjat a 2020-as díjfizetési id?szaktól kezd?d?en az a díjfizetési id?szak lezárulta után számítjuk ki, ?sszhangban az EKB-nak a felügyeleti díjakról szóló 1163/2014/EU rendelet módosításáról szóló 2019. december 5-i (EU) 2019/2155 rendeletével (EKB/2019/37) (HL L 327., 2019.12.17., 70. o.).
[40]A teljes munkaid?s egyenérték egy dolgozó egyévnyi teljes munkaid?s munkájának megfelel? egység. A végleges, a határozott id?re vagy r?vid id?tartamra szóló szerz?déssel alkalmazottakat, valamint az EKB frissdiplomás-programjának résztvev?it a ledolgozott munkaórák arányában foglalja magában. Tartalmazza ezenkívül a gyermekgondozási és a tartós szabadságukat t?lt?ket, de nem tartalmazza a fizetés nélküli szabadságon lév?ket.
[41]Bruttó ?sszegek, tehát az EU-nak fizetend? adó levonása el?tt.
[42]Az Igazgatóság és a Felügyeleti Testület EKB által alkalmazott mostani tagságának nyugdíjazási rendszerével kapcsolatban az eredménykimutatásban megjelenített nettó ?sszeget lásd a ?Vegyes tétel” cím? 12.3 pontban.
[43]Az euro?vezeten kívüli NKB-knak nem jár az EKB felosztható nyereségéb?l részesedés, ugyanakkor az EKB esetleges veszteségét sem k?telesek fedezni.
[44]A KBER alapokmányának 32.5 cikke el?írja, hogy az NKB-k ?sszesített monetáris bevételét az EKB t?kéjébe befizetett részesedésük arányában kell k?z?ttük felosztani.
北京pk赛车10官网 黑龙江22选5 呼和浩特股票配资 股票行情实时查询000610 黑龙江11选5 青海11选5 股票配资平台l选一直牛 26选5今晚开奖结 三分彩 易投配资 廣東家具網 (廣東省家具協會官方網站) 北京时时彩 赢在投资 福彩29选7走势图 排列3开奖结果今天 今晚广东36选7开